A szociális fóbiáról

A tünetek

Mint az elnevezés is utal rá, a szorongás szociális térben, mások társaságában, mások figyelmének – vélt, vagy valós – kereszttüzében jelentkezik.

A helyzet, melyben átélhetők a tünetek, sokféle lehet.

Van, aki számára a vásárlás, – az eladóval történő kapcsolatfelvétel- okoz jelentős zavart.

Mások étkezés során érzik úgy, hogy a figyelem rájuk irányul. a szorongás következtében kezük remegni kezd, a leves kilötyög a kanálból, kezük szinte megbénul a feszültségtől. Sokan emiatt kerülik a nyilvános étkezéseket, éttermeket, munkahelyi étkezdéket.

Megint mások számára az írás válik nehezen végrehajtható feladattá, mihelyt úgy érzik, ezt mások figyelme kíséri. Tipikusan ilyen nehéz helyzet pl. egy szerződés aláírása.

A bemutatkozás válhat egy megpróbáltató helyzetté, különösen sokak jelenlétében, sokak figyelmének kereszttüzében.

A feszültség, szorongás személyes beszélgetés során is felléphet.

Vizsgahelyzetben sokan élnek át extrém mértékű szorongást. Ilyenkor már sokszor napokkal, hetekkel korábban kezdetét veszi az aggódás. A tét rendszerint nem is a vizsga sikeressége. Az aggodalom elsősorban arra irányul, el tudja-e rejteni szorongását, és ennek látható megnyilvánulásait a vizsgázó. Figyelme a feladatról saját magára terelődik, azt figyeli, milyen benyomást tesz a vizsgáztatóra. Eközben az ismeretek szinte elérhetetlenné válnak, gondolkodása megbénul.

Előadás, prezentáció tartása nagy közönség előtt, az első alkalmakkor talán mindenki számára feszültséget keltő helyzet. Vannak azonban, akik egész életükön át elviselhetetlen mértékű izgalmat élnek át, ha ki kell állniuk a pódiumra. Sokan nem is vállalkoznak a feladatra. A szakmai előrejutás jelentős gátja lehet a szociális fóbia.

Lehetne sorolni a helyzeteket, melyben a szociális fóbia felléphet.

A tünetek szintén különbözhetnek. Az elpirulás, szapora szívverés, szájszárazság, intenzív székelési, vagy vizelési inger, a hang, vagy kéz remegése, a beszéd elakadása, a verejtékezés, a szemkontaktus felvételére való képtelenség, elájulástól való félelem, stb..

Általánosságban elmondható, hogy a szociális fóbia olyan helyzetekben jelentkezik, ahol az érintett személy mások figyelmének van, – vagy lehet- kitéve. A szociális helyzetbe lépve, vagy már azt megelőzően gondolatai a helyzet esetleges negatív kimenetele körül járnak. A gondolkodásban leggyakrabban felbukkanó témák a negatív megítélésre, az esetleges fizikai megnyilvánulásokra (elpirulásra, kéz, fej remegésre, ügyetlenségre,stb.), a helyzetből való menekülés lehetőségeire vonatkoznak. A személy fantáziájában jelentősen torzítja az adott helyzetet. Attól retteg, hogy nevetségessé, megalázottá válik, hogy szorongásos tüneteit mindenki hallja, látja, őt pedig ez alapján ítélik meg. Esetleg visszaemlékezik egy hasonló helyzetre, melyben sikertelen volt, vagy amikor már átélt hasonló félelmeket.

A szociális fóbia jelentkezhet izoláltan, egy adott helyzetre vonatkozóan. vagy generalizáltan, az élet szinte minden területén.

A szociális fóbiában szenvedők többségében élénken él az első olyan helyzet, melyben tünetei jelentkeztek. Jellemzően az érintettek azt gondolják, hogy ezeket a kínokat csak ők élik át. Sokáig igyekeznek eltitkolni szorongásaikat a környezetük elől.

B.A.41

Kik érintettek

A szociális fóbiával kapcsolatosan az elmúlt negyed században történtek vizsgálatok. Meglepően magas a betegségben érintettek aránya. Élete során egy európai, vagy észak-amerikai környezetben nevelkedett embernek 10%- él át a fentiekhez hasonló tüneteket enyhébb, vagy súlyosabb formában. Ebben a szociokulturális környezetben a vizsgáltak kb. 3%-a szenved aktuálisan szociális fóbia tüneteitől.

A betegség gyakran lép fel a serdülőkor változásait követően. 95%-ban 20 éves kor előtt jelentkezik. Nőknél a szociális fóbia aránya gyakoribb, mint férfiaknál.

 

Mi okozza

Erre vonatkozóan a különböző terápiás iskolák eltérően fogalmaznak, különböző vonatkozásokat hangsúlyoznak. Általánosságban megfogalmazható, hogy a szociális fóbia hátterében a pszichés fejlődés jellegzetes zavara áll. Az érintettek énképe gyakran sérült, magukat alulértékelik, környezetüknél értéktelenebbnek tartják. Ennek hátterében kora gyermekkori kapcsolati mintázatok sérülését valószínűsítjük. A szociális fóbiában szenvedők mélyen bevésődött, hibás kogníciókat, ítéleteket fogalmaznak meg magukkal kapcsolatosan. A környezetből érkező visszajelzéseket tévesen, – a valóságosnál negatívabb színben – érzékelik. Gyakran kerül felszínre szociális fóbiások terápiája során rejtett, eltitkolt gondolat, érzés, emlék. Az érintettek ennek felszínre kerülésétől rettegnek, úgy érzik, a figyelem központjába kerülve, ez mindenki számára láthatóvá válik.

A konkrét, egyedi pszichés tartalmak egyéni, – vagy csoportos- pszichoterápia során kerülnek felszínre.

B.A.36

Kezelés, terápia

Betegségtudat a jelenséggel kapcsolatosan csak lassan alakul ki. Hamar megerősödik azonban az énképnek, önértékelésnek a zavara. A szociális fóbiában szenvedők másoknál értéktelenebbnek látják, negatív minősítésekkel illetik magukat.

Az érintettek igyekeznek kerülni a számukra veszélyes helyzeteket. Ez a szociális tér beszűkülésével, kapcsolatok kerülésével, a munkahelyi érintkezések minimalizálásával, az idegenektől való félelemmel, és végső esetben akár teljes elzárkózással, öngyilkosság veszélyével járhat.

A betegek sok esetben maguk próbálnak túljutni szorongásaikon. A szorongásoldás eszköze lehet az alkohol, a drog, a kontroll nélkül szedett feszültségoldó gyógyszerek, melyek értelemszerűen újabb problémákat generálnak. A sikertelen öngyógyítás következménye az alkohol- és drogfüggőség, a depresszió, a munkanélkülivé válás.

Hatékony segítséget több irányba indulva is el lehet érni. Fontos, hogy mindenki megtalálja a maga számára legmegfelelőbb megoldást.

Általánosságban az mondható, hogy minden a segítségére lehet az érintettnek, mellyel önbizalmát, énképét, belső biztonságérzetét tartósan és maradandóan fokozni tudja, mely a személyiség érési folyamatát segíti, és ezzel párhuzamosan eredményekhez, sikerekhez juttatja őt társas kapcsolataiban.

 

A pszichiátria és pszichoterápia területén a következő terápiás technikák terjedtek el a szociális fóbia kezelésére:

Pszichoterápiás technikák:

Kognitív-Viselkedésterápiák fő célkitűzései:

  • a figyelem irányításának megtanítása,
  • a negatív meggyőződésekkel ellentétes tapasztalatok szerzésének elősegítése, ezen keresztül a viselkedést akadályozó negatív gondolatok átdolgozása,
  • a biztonságkereső viselkedések”, az elkerülő viselkedés feladása,
  • a szükséges készségek fejlesztése,
  • szorongásoldás relaxáció segítségével.

A szociális tréning és az „éles helyzetben” végrehajtott expozíció szintén e terápiás módszer eszköze.

Az expozíció során

  • Az első lépésben bemutatják a személynek a rettegett helyzetet.
  • A második szint az elutasítás kockázatának növelése ebben a helyzetben, amelynek révén a személy megerősödik abban, hogy el tudja viselni a visszautasítást és a kritikát.
  • A harmadik lépésben a személy különböző módszereket tanul, amelyek segítségével meg tud küzdeni az elutasítással. Ebben a szakaszban a személy elképzel valamit, amitől a legjobban fél, miközben arra bátorítják, hogy konstruktív módon reagáljon a félelmére és az általa észlelt elutasításra.

 

Pszichoanalitikus kezelés során a terapeuta a tünetek hátterének feltárásához nyújt segítséget. A terápia fókuszában a kliens élete során, – elsősorban gyermekkorában – megtapasztalt élményei, meghatározó kapcsolatai állnak. A korai kötődések, a szülőkhöz, testvérekhez fűződő kapcsolatok jellege a szociális fóbia kialakulása, tünetképzése szempontjából is meghatározó fontosságú. A belső pszichés tartalmak, melyek az önmagunkról alkotott képet alakítják döntő módon a gyermekkori fejlődés során alakulnak ki.

A pszichoanalitikus, / és dinamikus feltáró / terápia célja a tünetek, és az ezek hátterében álló személyiségfejlődésbeli defektusok közötti kapcsolat megtalálása, a személyiség érésének, – és ezzel tünetek meghaladásának – elősegítése.

 

Relaxációs technikák széles spektruma érhető el a piacon.                                                                                                           Pszichoterápiás keretek között az imaginációs technikák /KIP, NLP, Erickson-i hipnoterápia, ego-state terápia, stb. / megváltozott tudatállapotban kísérlik meg a hibás belső tartalmak, a sérüléshez vezető élmények átírását, a hatékonyabb, pozitívabb belső pszichés tartalmak megerősítését. A terápia, – a tünetek megszüntetése mellett, –  hatékony eszköze a személyiség fejlesztésének.

Az autogén tréning testi- és lelki ellazulást segítő technika, mely segít a feszültségek, szorongások oldásában, az egészségesebb önértékelés és testkép kialakításában. Egyéni- és csoportos keretek között is elsajátítható.

 

Gyógyszeres kezelés ideális esetben a pszichoterápia kiegészítéseként ajánlható.

A béta blokkolók enyhébb, –  izoláltan jelentkező –  tünetek esetén alkalmilag használva is jótékony hatásúak lehetnek.

A szelektív MAO-bénító antidepresszánsok / Aurorix/ a szociális fóbia hatékony terápiás eszközét jelentik.

A szelektív szerotonin visszavételt gátló antidepresszánsok szintén választható készítmények.

A feszültség- és szorongásoldók veszélyei óvatosságra intenek szociális fóbiában történő alkalmazás esetén is. A hozzászokás mellett a kiszámíthatatlan hatás / álmosság, tompább reflexek, a pszichés éberség és a koncentrációs képesség csökkenése, stb/. nehezíti az alkalmazást.

 

Amit végezetül hangsúlyozni szeretnék: a szociális fóbia nem feltétlenül egy életre szóló csapás, mely megnehezíti kapcsolatainkat és kapcsolatteremtésünket, visszavet a szakmai előrejutásban, eltávolít az emberektől.

Kinek-kinek érdemes megtalálni az a technikát, mely hozzá a legközelebb áll, és mielőbb elindulni az e felé vezető úton. Mint a pszichés betegségek általában, a szociális fóbia is a kezelés korai megkezdésével kezelhető hatékonyan.

 

 

Dr. Pálvölgyi Rita pszichiáter, pszichoterapeuta

www.harmoniamuhely.hu

palvolgyirita(@)upcmail.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük