hir.ma bejegyzései

Ismét a téli depresszióról

Mostanában esedékes, hogy foglalkozzunk vele. Az elkövetkező hetekben, hónapokban tapasztalhatjuk meg enyhébb, vagy erőteljesebb jelentkezését a téli depressziónak.

Az, hogy az évszakok hatással vannak hangulatunkra, közérzetünkre, aktivitási szintünkre, gondolatainkra, jól ismert, általános jelenség. Ez az évszaki hullámzás kinél-kinél eltérő mértékben jelentkezhet. Az adott élethelyzet is befolyással van a tünetek mértékére. Néha azonban értetlenül állunk előtte, mert úgy érezzük, aktuális élethelyzetünk nem indokolja a tünetek jelentkezését.

Amikor a téli depresszióról gondolkodom, két kép is asszociálódik bennem a témához. Az egyik a téli álmot alvó állatok képe. A másik kép a múlt század elejébe vezet vissza. Akkoriban, – mikor még mesterséges fényforrások nem nyújtották meg a napunkat, – természetes volt a pihenés a sötétség beálltával. A természet szintén visszahúzódott, a mezőgazdasági munkák elfogytak. A tél a pihenés, a regeneráció, az energia gyűjtésének időszaka volt.

Ma, – különösen városi környezetben, – a különböző évszakokban alig térnek el feladataink, alig változik az életmódunk. A világítás és az elektronikus média elterjedése korlátlan lehetőséget kínál számunkra, hogy éljünk, – és visszaéljünk – szervezetünk tartalékaival.

 

A téli depresszió enyhébb formáit különböző kutatások 10-15 %-ra, súlyosabb formáit 2-5%-ra teszik. A tünetek megjelenése és súlyossága fokozódik az Egyenlítőtől távolodva, ahol a téli hónapokban a természetes napfény mennyisége a legkevesebb. Európában Izland, a skandináv és balti államok lakói a leginkább érintettek.

big_2ad2664162c5c484decc6116bbcb40ed

A tünetek meglehetősen kiterjedtek lehetnek.

borús hangulat mellett jellemző a megnövekedett alvásigény, amely mégsem eredményez friss ébredést.

Gyakori a fokozott szénhidrát bevitel szükséglete, a nassolás, „csokoládé függőség”, ami hízáshoz vezet.

Hasi-és gerincpanaszok társulhatnak a téli depresszióhoz.

Jellemző az immunrendszer gyengesége, a gyakori fertőzéses megbetegedések.

Beszűkül az érdeklődés, a társas kapcsolatok iránti igény. A partner iránti érdeklődés, szexuális aktivitás szintén csökkenhet, párkapcsolati feszültségek jelentkezhetnek.

Csökkenhet a munka teljesítmény, koncentrálási nehézségek léphetnek fel.

 Feszültségek, érzelmi zavarok jelentkezhetnek. Különösen jellemző ez Karácsony környékén, amikor környezetünkhöz, családunkhoz fűződő érzelmeik nagy hangsúllyal jelennek meg, mintegy nagyító alá kerülnek magunk és a környezetünk számára is.

 

Mi okozza a téli depressziót?

Különböző nézetek láttak napvilágot ezzel kapcsolatban.Egyértelműnek látszik a természetes fény hiányának a szerepe.

A természetes fény képes meggátolni szervezetünkben a melatonoin nevű hormon túltermelődését.

Ezen múködés hátterében az elmúlt években az idegsejtek egy csoportját, az ú. n. suprachiasmatic nucleus-t (SCN) azonosították a biológiai óra, az alvás-ébrenlét ciklus esetleges irányítójaként. Ez az idegsejt csoport a látórendszer egyik részéhez közel található, és feltételezik, hogy e pozíció révén hangolja össze a külső fényviszonyok változásait belső világunkkal. Az SCN a fényviszonyokról nyert információt aztán bonyolult útvonalon egy kicsi mirigyhez, az ú. n. tobozmirigyhez szállítja. A tobozmirigy felelős a melatonin kiválasztásáért.

A fény hiányában túltermelődő  melatonin depressziós tüneteket vált ki.

v3

Mit tegyünk, ha felismerjük magunkon, környezetünkben a téli depresszió jeleit?

Minél több időt töltsünk a szabadban, különösen napsütéses órákban. Sétáljunk, sportoljunk szabad levegőn.

Fizikai aktivitással helyettesítsük a TV és a számítógép előtt töltött órákat.

Fordítsunk fokozott figyelmet étkezésünkre. fogyasszunk sok vitamint, zöldséget.

A feszültségek jól oldhatók relaxációs technikákkal. Keressük meg a hozzánk közel álló módszert / autogén tréning, jóga, meditatív technikák/.

Amennyiben a tünetek kifejezettebbek, érdemes szakemberhez fordulni.

Gyógynövények / orbáncfű készítmények, gyömbér tea/  hatásosak lehetnek. Gyógyszeres terápiaként az antidepresszánsok, – ezen belül is a szerotonin visszavételét gátló – gyógyszerek alkalmazhatók.

Visszatérő panaszok esetén már a tünetek jelentkezése előtt érdemes elkezdeni a beavatkozást.

 

A terápia keretei, folyamata

Az első terápiás ülés egyeztetése telefonon, esetleg e-mailen történik.

Megállapodunk az időpontban, pontosítjuk a helyszínt, kitérünk a terápiás díj összegére.

Terápiás találkozást – lehetőség szerint – a paciens személyesen kezdeményezzen.

Az ülések 50 percesek, pár – és családterápia esetében ettől eltérő időtartam is lehetséges.

Az első, – vagy szükség esetén az a második – ülést követően szóbeli szerződést kötünk. Megfogalmazzuk a terápia célját, megállapodunk az alkalmazni kívánt terápiás eszközökben, /egyéni feltáró terápia, hipnoterápiás módszerek, gyógyszeres terápia kombinálása, pár- és családterápia/.

Törekszem rá, hogy a terápia kezdetekor hozzávetőlegesen meghatározzam a folyamat időigényét, tervezett hosszát.

Szerződéskötéskor megegyezünk a találkozások gyakoriságában is.

Milyen problémával fordulhatnak hozzám

  • Tartós, vagy visszatérő, a személyes boldogulást, vagy a kapcsolatokat nehezítő személyiségvonások
  • Szorongásos zavarok: pánikbetegség, speciális félelmek /fóbiák – pl. agorafóbia, klausztrofóbia, szociális fóbia, arachnofóbia, stb./, kiterjedt szorongásos panaszok, alvászavarok
  • Hangulati zavarok: depresszív hangulat, a hangulat gyakori, indokolatlan hullámzása
  • Kapcsolati zavarok: párkapcsolatban megjelenő, családtagokhoz, munkatársakhoz fűződő kapcsolat zavara
  • A személyes fejlődésben, az identitás kialakulásában,egzisztenciális téren történő elakadások
  • A terápiás folyamat célja lehet az önismeret erősödése, a személyiség fejlődése is

 

A Fóbiák – az irracionális félelmek világa

Fóbiát, irracionális félelmet nagyon sok minden iránt lehet érezni.

Közös ezekben a félelmekben, hogy elszenvedője is tisztában van a rettegés túlzott mértékével, irracionalitásával.

Ő sem érti, nem tud magyarázattal szolgálni. Fóbiát az élete során minden 5.-6. ember átél. Az azonban, hogy milyen hatással van ez az életminőségére, az nagyon különböző lehet. Egy visszatérően átfutó borzongástól az élet egészét megbénító, szüntelen szorongás között széles az átmenet.

A fóbiát aktiváló kulcsinger azonnali, heves szorongást vált ki, mely testi tünetekben is megnyilvánul. Szapora szívdobogás, remegés, gyengeség, bizonytalanság, hőhullámok, verejtékezés, szédülés, hányinger, nehézlégzés kísérheti az ingerrel való szembesülést. Az érintett rendszerint menekülni igyekszik a helyszínről.

fóbiák2
A fóbiáknak 3 fő csoportját különítjük el:
1. Agorafóbia
2. Szociális fóbia
3. Specifikus fóbia

1. Az agorafóbia kifejezés az érintett térhez való viszonyára, térben elfoglalt helyére utal. / az agora kifejezés központi teret jelent/.

Az ebben szenvedő heves szorongást él át magasban / tériszony/, kis, zárt térben / klausztrofóbia/, nagy, nyílt tereken, ahonnan nehéz a feltűnés nélküli elmenekülés / tágas terek, bevásárlóközpont, sorban állás, híd, stb./, közlekedési eszközökön, melyről való távozást nem ő szabályozza / tömegközlekedés, repülőgép, hajó /.
Megkülönböztetjük az agorafóbiát aszerint, hogy pániktünetek kísérik-e a felléptét, vagy e nélkül, kisebb mértékű szorongás kíséretében zajlik.
2. A szociális fóbia a társas együttléthez kötött. Különböző helyzetekben lép fel. Van, aki számára a nyilvános szereplés, mások számára a laza, informális társalgás, másnak a vizsgahelyzet, megint másnak a két személyes, intim beszélgetés, vagy a közös étkezés a tünetek kiváltója. Az érintettek rendszerint nagyon szégyellik tüneteik megjelenését: a kéz, és hangremegést, az elpirulást, verejtékezést, a beszéd elakadását, a mondandójukba való belezavarodást, stb.
A szociális fóbia – kezeletlen esetben, – hajlamos a kiterjedésre, egyre több helyzetben tapasztalja meg a beteg a tüneteit, egyre inkább elzárkózik a közösségi helyzetektől. A szakmai előrejutást súlyosan korlátozhatja ez a tünet együttes. A tünetek hátterében rendszerint hibásan rögzült ítéletek állnak, melyek arra vonatkoznak, hogy a külvilág milyen gondolatokat, negatív ítéleteket fogalmaz meg az illetővel kapcsolatban, illetve milyen eltitkolni vágyott érzéseit, gondolatait tudják kifürkészni a vele szemben állók. a szociális fóbia gyakran kezdődik a késői kamaszkorban, új közösségbe kerülést követően.

fóbiák
3. A specifikus fóbiák esetében a rettegés tárgya szinte megszámlálhatatlan. Három jellemző és nagy csoportba tömörül ezek többsége:
• Állatoktól való félelem / kutya, pók, csótány, darázs, kígyó, madarak, stb./
• Természeti jelenségektől / villámlás, szélvihar, földrengés, árvíz, napsütés, stb./
• Betegségtől, beszennyeződéstől / fertőző betegségek, nemi betegségek, AIDS, / piszoktól, portól, légkondicionáló okozta fertőződéstől, hányástól stb. Idetartozik a hipochondria, a megbetegedéstől való visszatérő félelem.
Vannak azonban olyan irracionális félelmek, melyek nem sorolhatók a fenti csoportokba. Ezekből csak néhány példa: jobb oldali tárgyaktól, bohócoktól, gravitációtól, zenétől, jó hírektől, emlékektől, magánytól, a hosszú szavaktól, gyerekektől, injekciótól, fehér köpenytől, a 13-as számtól….
Vannak olyanok is, melyek a modern kor félelmei közé tartoznak. A halottól, haláltól, az elköteleződéstől, a döntéshozataltól ma vélhetően többen rettegnek, mint akár a múlt században. A mobil telefonkapcsolat elvesztésétől / lemerülés, térerő probléma, internetkapcsolat megszakadása/ való félelem pedig viharosan terjedő jelenség.
A fóbiák néha egymással kombinálódva, máskor kényszerbetegség tünetei által kísérve jelennek meg. Gyakran látjuk, hogy kezeletlen esetben súlyos életminőség romláshoz, az élettér radikális beszűküléséhez, a társas- és párkapcsolatok sérüléséhez vezet a betegség. Másodlagosan depresszió, alkohol- és nyugtatószer, – vagy drogfüggőség alakulhat ki.

A fóbiák okára, eredetére vonatkozóan a különböző elméletek eltérő magyarázattal szolgálnak.
Láthatóan vannak genetikai faktorok, melyek hajlamosítanak a betegség kialakulására. Emellett tanult mechanizmusok is felismerhetők. Fóbiás szülő nagy érzelmi hőfokon tudja közvetíteni gyermekének a félelmét.
A fóbia kialakulását időbeli, térbeli egybeesés is magyarázhatja. Egy átélt félelmetes helyzet hozzákötődhet az élmény közelében megjelenő tárgyhoz, azt ruházva fel a trauma okozta szorongással.
Más elméletek szerint a fóbia kialakulása lehet általánosítás eredménye. Az oroszlántól való reális félelem így terjedhet át a kutyára, mint szőrös állatra.
Az analitikus elméletek szerint a szabadon lebegő szorongás az, ami „tárgyat keres” magának. Sokkal megfoghatóbb a póktól rettegni, mint a megfoghatatlan, tárgyhoz nem kötődő szorongást átélni.
A specifikus fóbiák gyökerei jellemzően kisgyermek korban / két éves kor környékén/ keresendők. A biztonságos anyai kötelék lazulása, az eltávolodás, a védtelen helyzetben megtapasztalt – sokszor tudattalan, néha emlékek formájában megjelenő – ijesztő élmények lehetnek a későbbi fóbia forrásai. Igaz ez akár a mobil telefonos kapcsolat elvesztésétől való félelemre is, hiszen ebben az esetben is a hirtelen elmagányosodás, a segítség lehetőségének az elvesztésétől való rettegés a tünetek forrása.

Gyógyítás
A fóbiák mutathatnak spontán gyógyulást is az évek során. Az élethelyzet változásával, a belső biztonság fokozódásával, a személyiség érésével lassan háttérbe húzódhatnak. Máskor azonban, – épp ellenkezőleg, – a fóbiák kiterjedését tapasztaljuk.

Már nem csak az előadás tartására való készülődés jár nagyfokú, irracionális aggodalommal, hanem egy társasági helyzetben való részvétel, vagy akár egy kenyér vásárlása a boltban. Másoknál a buszon történő utazás elutasítása kiterjedhet az összes tömegközlekedés járműre, stb.
A terápiás lehetőségek a pszichoterápia és gyógyszeres kezelések, illetve ezek kombinációi lehetnek.

Pszichoterápiás módszerek közül az analitikus, feltáró terápia a fóbiák alapélményét, illetve az ezt övező kapcsolati vonatkozásokat és érzelmi környezetet igyekszik feltárni, majd lehetőséget nyújtani a korai sérülések korrekciójára.

A kognitív- és viselkedésterápia a hibásan rögzült vélekedések, negatív ítéletek átírására törekszik. Emellett az elkerülő viselkedés oldását igyekeznek elérni. Egyre erőteljesebben teszik ki a pacienst a félelmetes ingernek, lehetőséget adva ezzel az érintett saját erőforrásainak megtapasztalására, a fóbia tárgyának fokozatos semlegesítésére.
A hipnoterápiás módszereket / KIP, NLP, Ego state, Ericssoni hipnoterápia, stb. / alkalmazó szakemberek pacienseik megváltozott tudatállapotában törekszenek az átélt élmények felszínre hozására, és az ezekhez kötődő mentális tartalmak és szorongások oldására.

A relaxációs módszerek közül az autogén trénig, a meditáció, a jóga, stb. segíti a szorongás lelki-és fizikai szintű oldódását.
A gyógyszeres lehetőségek közül a szorongás- és feszültségoldók és az antidepresszánsok adása mérlegelendő, – lehetőleg – a pszichoterápiával kombinálva.
Az egyes fóbiás betegségek gyógyszeres terápiája némileg eltérő.
Az agorafóbiák esetében a benzodiazepin tartalmú feszültségoldókat és a szerotonin visszavételt gátló antidepresszánsokat érdemes előnyben részesíteni.
Szociális fóbiák esetén jó választás lehet a β blokkolók alkalmazása, súlyosabb esetekben a benzodiazepinek és a MAO bénító antidepresszánsok.
Specifikus fóbiák esetén szintén a szorongás-és feszültségoldók jelenthetik az elsődleges választást.
Fontos tudni azonban, hogy a feszültségoldók – egyéni érzékenységtől függően hozzászokást és függőséget alakíthatnak ki. Ezek tartós szedés szakorvosi kontroll nélkül nem javasolható.

Amikor nem megy az alvás…. – Az alvászavarokról

Az alvászavar egy jól, – és sokak által – ismert tünet. A jelenség hátterében azonban gyökeresen különböző okok állhatnak. Ezért alvászavar fellépésekor elsőként a diagnózisra, a zavar hátterének feltárására kell törekedni.

Milyen zavarok is léphetnek fel az alvás során?

Az alvás időtartamának mértéke változhat. Kevesebbet alszunk a megszokottnál, / ettől eltérően szokatlan túlalvás is jelentkezhet…/

Elalvási,- vagy átalvási nehezítettség léphet fel. Este órákig forgolódhatunk, vagy éppen éjszaka többször felébredünk, nem tudunk újból álomba merülni

Felszínessé válhat az alvás, nem nyújtva a megszokott pihentető, felfrissítő élményt

Álmok, – sokszor ijesztő rémálmok – zavarhatják meg az alvást

Paraszomniák, – rendellenes éjszakai aktivitások lépnek fel. Leggyakoribb a „ holdkórosság”, a szomnambulizmus / ennek egy formája a frizsider felé vezet…/. Emellett váratlan indulati cselekedetek is jelentkezhetnek. Beszélhetünk álmunkban.

Alvási paralízis – átmeneti bénultság, megszólalási képtelenség a felébredést követően

Nyugtalan láb szindróma – a lábak önkénytelen rángatózásaB.A.37

Milyen következményekkel jár?

Az elhúzódó alvászavar a mindennapokat súlyosan befolyásolja. Már néhány rosszul átaludt éjszaka után nagyfokú fáradtság, fizikai gyengeség, koncentrációs- és memória problémák, reflexek meglassúbbodása, ingerültség, hangulati nyomottság léphet fel. A tünetek legyőzésére gyakran stimuláló szerek tűnnek a legalkalmasabbnak. Ezek aztán tovább rontják a következő alvás periódust, krónikussá téve a problémát.

Amit a „normális” alvásról tudni kell…

Az alvás/ébrenlét ritmusát / diurnális ritmus/ a központi idegrendszer vezényli. Ebben nagy szerepet játszik a központi idegrendszerben jelen lévő melatonin.

Az alvás időtartama egyénenként, életkoronként, és életesemények hatására természetes módon is eltérő lehet. 4 és 11 óra között lehet az az időtartam, melyet elfogadhatónak tartunk.

Az alvás – általában – 5-6, egyenként 90 perces ciklusból épül fel. Egy ciklus tovább tagolódik REM / rapid eye movement – gyors szemmozgások időszaka/, és non-REM fázisokra. A non-REM fázisok tovább tagolhatók az alvás mélysége szerint. Az álmok a REM fázisban jelentkeznek. Ha valakit ebben a fázisban ébresztenek fel, álomról számol be. Álmaink egy részére emlékszünk, másokra nem. Néha felébredés után még „megvan” az álom, majd visszahúzódik a tudattalan régióba.

Mi okozhat alvászavart?

Az alvás megváltozásának hátterében testi és lelki, életmódbeli okok egyaránt állhatnak.

Az alvás időtartama és minősége örökletes meghatározottságot mutat.

Testi okok közül- egyebek mellett – vérnyomás- és vércukor szint kóros mértékű ingadozását, keringési zavarokat, a pajzsmirigy túlműködését, reumatológiai tüneteket, emésztőszervi panaszokat, hormonális elváltozásokat érdemes megemlíteni.

Az alvási apnoé / alvás során fellépő légzéskimaradás/, a nyugtalan láb szindróma gyakori okai az idő előtti felébredésnek.

Fül-orr-gégészeti elváltozásokra is gondolni kell.

Az életmódbeli okok közül a rendszertelen időben történő lefekvés, a késő esti megterhelő étkezés, alkohol, kávé, vagy egyéb doppingszer fogyasztása feltétlenül kedvezőtlen hatású. A késő estig tartó TV-zés és számítógépezés, – különösen, ha felzaklatóak a filmek és programok, szintén a nyugodt alvást nehezíti. Az aktivitás, a fizikai mozgás hiánya is kedvezőtlen hatású lehet.

nem megy az alvás1r2

A több műszakban végzett munka megzavarja a diurnális ritmusunkat. A jetlag – gyors időzóna átlépés – alvást befolyásoló hatása jól ismert.

Bizonyos évszakok, – elsősorban a tél és tavasz – gyakrabban járnak alvászavarral. Ezzel közeledünk is a lelki eredetű alvásproblémákhoz, melyek egy része évszakhoz kötődik. A téli depressziónak és a tavaszi fáradtságnak egyaránt meghatározó tünete lehet a pihentető alvás elégtelen volta.

Pszichés zavarok, pszichiátriai betegségek néha alvászavarral indulnak, máskor a betegség tartósan fennálló, kínzó tünetét jelentik. Depresszióban, a szorongásos zavarokban /pánikbetegség, kényszerbetegség, fóbiák, stb. /, a mániás felhangoltság esetén, a skizofréniában, a paranoid kórképekben egyaránt gyakran érintett az alvás.

Lelki megterhelések, stressz, megrázkódtató események, gyász, megoldatlan konfliktushelyzet, feszültség tartós alvászavart tarthat fenn.

Látható tehát, hogy a sikeres gyógyítás feltétele a pontos diagnózis.

Hol állapítják meg az alvászavar eredetét?

Alvásproblémával a háziorvoshoz érdemes fordulni elsőként. Ő különböző vizsgálatokat írhat elő, a probléma jellegétől függően. Tüdőgyógyász, neurológus, fül-orr-gégész, belgyógyász egyaránt vizsgálhatja az insomniát. Alváscentrumokban – műszeres vizsgálattal kiegészített – komplex kivizsgálás érhető el.

A terápiás lehetőségek

A terápiának igazodnia kell a felállított diagnózishoz. Testi kórokok esetén ezek műtéti, gyógyszeres és egyéb terápiája jelenti az elsődleges megoldást. Légzési rendellenességek / alvási apnoé / esetén teljes arc maszk / CPAP –pozitív légúti nyomásos kezelés/ alkalmazása indikálható.

Fontos az életmód megfelelő alakítása. Nappali tevékenységünk hatással van az éjszakánkra. Igyekezzünk nappali aktivitásunkat az optimális zónában tartani. Lehetőleg szánjunk időt sportolásra, testmozgásra, /de ezt ne közvetlenül lefekvést megelőzően tegyük/. Fordítsunk figyelmet arra, hogy a lefekvés lehetőleg azonos időben történjen. Az ezt megelőző órákban törekedjünk arra, hogy elengedjük a nappali feszültségeket, stresszt. Próbáljunk ellazulni a számunkra legalkalmasabb módszerrel. Sétálhatunk este, olvashatunk, zenét hallgathatunk, valamilyen relaxációs technika segítségével, illóolajok alkalmazásával lazíthatjuk testünket, lelkünket. Aznapi élményeink, problémáink megosztása, átbeszélése, a meghitt együttlét társunkkal sokszor elűzi a nappali feszültséget.

Fordítsunk figyelmet az alvásunk helyszínére. A kényelmes ágy, a friss levegő, a megfelelő hőmérséklet, a hangok kiszűrése és a sötétség fontos körülmény.

Kerüljük a lefekvést megelőző étkezést, alkohol és stimulálószer fogyasztását.

Kedvezően hathat a lefekvést megelőzően altató hatású gyógynövény- vagy homeopátiás készítmény, de akár egy pohár langyos, mézes tej elfogyasztása is.

Ha próbálkozásaink nem vezetnek eredményre, kérjünk további segítséget. Ha az alvászavar hátterében lelki okok, pszichiátriai betegségek szerepelnek, ezek megoldására kell koncentrálnunk. Pszichológus, pszichiáter segíthet az alapprobléma kezelésében. A relaxációs módszerek elsajátítása nem csak az alvásra, de az egész napi feszültség szintre jótékony hatású lehet. A kognitív-behavior terápia / CBT/ keretén belül célzottan az alvászavar kezelése kidolgozott módszerek is elérhetőek.

Az alvászavar gyógyszeres kezelésében a feszültség-és szorongásoldók, az altatók, és az antidepresszánsok adása jöhet szóba. Mindegyik esetben fontos a szakember kontrollja.

A feszültségoldók és az altatók adása néhány hétnél tovább nem tanácsos. Hozzászokás és függőség alakul ki, mely hosszabb távon tovább fokozza az alvászavart. Az antidepresszánsok közül egyesek kifejezetten alvástámogató hatásúak. Ezek szedése kis dózisban hosszabb távon is jó terápiás lehetőséget nyújthat.

 

A szülést követő időszak lelki problémái gyakoribbak, mint gondolnánk

Nagyon fontos volna a kiterjedtebb tájékoztatás a szülést követő lelki változások megismerése érdekében. 

A szülőpár és a család várakozásában- éppúgy, mint az általános köztudatban – az egészséges gyermek megszületése egy izgalmakkal, várakozással teli időszak végét jelenti, mely után a kicsi nevelésének felhőtlen és boldog időszaka következik.

Sem a témával kapcsolatos írások, interjúk, sem az elektronikus média ezzel összefüggő műsorai nem fordítanak nagyobb figyelmet a kérdésnek. A népszerű közszereplők gyermeküket megszülve többnyire büszke és boldog anyaként jelennek csak meg a kamerák előtt.

A szülést megelőző tanfolyamok programjában sem szerepel hangsúlyosan a szülést követő nehézségekre történő felkészítés.

A valóság a fent leírtaknál sokkal színesebb. Az öröm, megkönnyebbülés és boldogság mellett a szülőpárnak – különböző mértékben – nehézségekkel is számolnia kell. Az első gyermekét vállaló pár pedig különösen felkészületlen lehet a nehézségekre.

A szülést követő napokban, hetekben, hónapokban 3 fő típusát különíthetjük el az anya lelki állapotában esetlegesen fellépő változásoknak, betegségeknek:

1.     Baby blues
2.     Szülést követő / post partum, laktációs/ pszichózis
3.     Szülés utáni depresszió

Baby blues / gyermekágyi lehangoltság/

a szülést követően általánosan / 50-80 %-ban/ fellépő, átmeneti hangulatzavar. A szülést követő 3.-4. napon jelentkezik, és mire a figyelem előterébe kerülne, már rendszerint el is múlik. Tünetei a fáradság mellett a levertség, deprimáltság, motiválatlanság, lelki túlérzékenység, gyakori sírás, türelmetlenség, aggódás. Egy hétnél ritkán tart tovább. Hátterében elsősorban a drasztikus hormonális változásokat valószínűsítik a kutatók. A terhesség alatt magas ösztrogén szint a szülést követő első napokban a normális szintre zuhan, közben a szoptatáshoz szükséges prolaktin mennyisége meredeken emelkedik. A szülés nagyfokú adrenalin kiáramlással is jár, ami szintén hozzájárulhat a tünetek kifejlődéséhez. Ez a hangulati zavar figyelmet természetesen igen, de orvosi beavatkozást rendszerint nem igényel. A párok többsége – sokszor családi, baráti támogatással, – sikeresen küzd meg ezzel a nehézséggel.

a születést követő2

Szülés utáni depresszió

Máskor, – a szülések 10-20 %-ában – azonban az anya lelki állapotában komolyabb nehézségek lépnek fel, Előfordul, hogy a Baby blues nem oldódik, hanem e helyett inkább fokozódó nehézségeket tapasztal a kismama és a környezete egyaránt. Máskor a szülés utáni depresszió hetekkel, akár hónapokkal a szülés után jelentkezik. Tünetei súlyosabbak a Baby blues-nál tapasztaltaknál, és elhúzódóbbak is azoknál. Hónapokon keresztül is fennállhatnak, kezeletlen esetben krónikussá válhatnak. Az állandó fáradtág mellett alvászavar, hangulati nyomottság, személyes higiéné elhanyagolása, agresszivitásig fokozódó ingerlékenység, állandósult szorongás, bűntudat, önvádlások, alkalmatlanság érzése jelentkezik. Az anya maga sem érti, szégyelli, és gyakran titkolni igyekszik panaszait még párja előtt is.  Ebben az állapotban az anyák elfordulnak gyermeküktől, nehezükre esik a kicsi ellátása, gondozása, fájdalmasan élik meg a gyermekük iránti szeretetre való képtelenséget. Az esetek egy részében az indulatok a baba ellen fordulhatnak. Öngyilkossági gondolatok jelentkezhetnek. Nagyon ritkán az állapot végzetes kimenetelű is lehet.

A szülés utáni depresszió, – mint a lelki betegségek többsége is, – összetett jelenség, mely rendszerint több okra vezethető vissza.

A gyermek születése hatalmas változást hoz az anya, a pár életében. Az első hónapok során különböző mértékű nehézséggel minden család életében számolni kell. A fáradtság, a kialvatlanság, a piciért való aggódás és az ő napi ritmusához való alkalmazkodás, a monoton napi tevékenységek, a felnőtt kapcsolatok hiánya szükségképpen stresszel, feszültséggel jár együtt.

Hogy ki hogyan küzd meg ezekkel a nehézségekkel, az már egyéni adottságok és élethelyzet függvénye. A szülés utáni depresszió kialakulásában öröklött hajlamosító tényezőknek, a személyiségfejlődés során átélt traumáknak, nehézségeknek és aktuális lelki, párkapcsolati, szociális nehézségeknek egyaránt szerepe lehet.

A fentieken túl hajlamosító tényezőknek tekinthetjük, ha valaki a terhesség során, vagy azt megelőzően depressziós epizódot élt át, egyéb pszichiátriai betegségben szenved. A gyermeküket egyedül nevelők, illetve akik nem kapnak megfelelő támogatást párjuktól, szintén nagyobb eséllyel betegszenek meg. Egyes kutatások szerint az első gyermeket későn vállalók kockázata szintén nagyobb. Mindezek mellett meghatározó az anya saját anyjával való kapcsolata. Az a kapcsolati mintázat, azok az érzések melyet saját fejlődése során átélt, megjelennek az anyasághoz való viszonyban, gyermekéhez fűződő érzéseiben, és alapvetően befolyásolják a nehézségekkel való megküzdés képességét is.

Kezelés

A szülés utáni depresszió- az enyhe esetektől eltekintve, – külső beavatkozást, szakmai segítséget igényel.

Fontos tudatosítani a kismamában és környezetében egyaránt, hogy nem felelőtlenségről, alkalmatlanságról, elhanyagolásról, hanem lelki betegségről van szó, mely akaraterővel nem, – vagy csak kis mértékben – befolyásolható. A társ, a család támogató, segítő jelenléte, az állapot elfogadása, tudomásul vétele viszont nagy segítségére lehet az anyának.

Pszichoterápiás kezelést pszichoterapeuta képzettségű pszichológus, vagy pszichiáter nyújthat. Többféle módszer is eredményes lehet.

A pár-és családterápiás kezelés a családi erőforrásokra épít, illetve párkapcsolati problémák esetén lehet hatékony.

Az egyéni feltáró, dinamikus terápia az anya aktuális tüneteit összekapcsolja múltbeli eseményekkel, átélt traumákkal, saját anya-gyermek kapcsolatának elemzésével. A feltárásra, értelmezésre és korrekciós mechanizmusokra építve segít túljutni a lelki nehézségeken.

a születést követő55

A kognitív-viselkedés terápiás módszerek fő célkitűzései:

  • a figyelem irányításának megtanítása,
  • a negatív meggyőződésekkel ellentétes tapasztalatok szerzésének elősegítése, ezen keresztül a viselkedést akadályozó negatív gondolatok átdolgozása,
  • a biztonságkereső viselkedések”, az elkerülő viselkedés feladása,
  • a szükséges készségek fejlesztése,
  • szorongásoldás relaxáció segítségével.

A gyógyszeres kezelések közül a feszültség-és szorongásoldók és az antidepresszánsok adása jön szóba. A feszültségoldók esetében a hozzászokás veszélyével kell számolni, szoptatás időszakában nem adhatók. Az antidepresszánsok közül a szerotonin visszavételt gátló szerek a szoptatás során is alkalmazhatók.  Erről részletsebben olvashatnak a http://harmoniamuhely.hu/a-psziches-mukodesre-hato-gyogyszerek-szedese-terhesseg-es-szoptatas-soran/ oldalon.

Szülést követő pszichózis

Szülést követően legnagyobb kockázatot a post partum / vagy laktációs/ pszichózis fellépése jelenti. Ez a pszichés betegség nagy figyelmet és azonnali beavatkozást igényel.

A pszichotikus állapot jelentkezhet a szülést követően, de gyakrabban 3-4 hónappal később hirtelenül, váratlanul is felléphet. A tünetei feltűnőek a környezet számára. Az anya viselkedése gyökeresen megváltozik. Befelé fordulóvá válik, viselkedése dezorientálttá, furcsává válik, – pl. magában beszél, – alvászavar lép fel, szélsőséges hangulatingadozások és indulatkitörések, hallucinációk lépnek fel. Gyermekével elutasítóvá, illetve ellenségessé válhat az anya, öngyilkossági késztetések jelentkezhetnek. Az állapot súlyosan veszélyeztető lehet az anyára és a gyermekére is.

Hajlamosító tényező a korábban átélt pszichotikus epizód, a genetikai hajlamosítottság. Korábbi terhességek során átélt súlyos problémák, – a gyermek elvesztése – növeli a betegség fellépésének kockázatát. A támogató környezet hiánya szintén a betegség irányába hathat.

A fenti tünetek fellépésekor nem szabad késlekedni, orvosi segítséget kell kérni. Az esetek döntő részében nem kerülhető el kórházi kezelés. A kezelésben a gyógyszerek viszik a vezető szerepet. A pszichés működésre adható szerek közül a neuroleptikumok, szorongásoldók és antidepresszánsok kombinációját szokás alkalmazni, az adott állapotnak, szükségletnek megfelelően. Az állapot rendszerint néhány hét alatt véglegesen és maradványtünetek nélkül rendeződik.

Fontos tehát tudni, hogy – bár szerencsére az esetek döntő többségében a szülőpár és a közeli hozzátartozók jól alkalmazkodnak az újszülött érkezéséhez, – előfordulhatnak lelki problémák, melyek külső segítséget, beavatkozást igényelnek. Ezek ismeretében a fellépő tüneteket könnyebb felismerni, beazonosítani, és könnyebb megtalálni a segítséghez vezető utat is.

 

 

 

 

 

A Poszttraumás stressz szindróma / PTSD/

Testi és lelki tünet együttes, mely minden esetben összeköthető egy korábbi súlyos lelki, – és/ vagy fizikai megrázkódtatással.

A figyelem előterébe a múlt század első évtizedeiben került. Az I. világháborúból hazatérő háborús veteránokon már leírták a vezető tüneteket.

Emellett a század első évtizedeiben kibontakozó pszichoanalízis már önálló tünet együttesként tekintett a jelenségre. Reflektorfénybe a Vietnámból hazatért amerikai katonák pszichés zavarainak vizsgálatakor került. A fenti elnevezést 1980 óta használjuk.

A poszttraumás stressz szindróma nem csak háborús körülmények között lép fel. Tapasztalhatjuk természeti katasztrófák, /pl. tűzvész, földrengés, hurrikán, cunami, stb./ tömegszerencsétlenségek elszenvedői, – de akár szemtanúi – között, de baleset, fizikai erőszak, szexuális abúzus, kínzás is kiváltóként jelentkezhet. A mindennapok  lelki traumái, – mint válás, fontos helyzetben kudarc elszenvedése, közeli hozzátartozó halála – szintén gyakori kórokként szerepel.

A közelmúltban a népszerű „Barátok közt” sorozat nézői követhették végig Nórának és kislányának, – Timinek – az elrablását, majd ezt követően Nóra lelki összeomlásán keresztül a poszttraumás stressz szindróma pontosan megjelenített tüneteit.

 

PTSD44

 A poszttraumás stressz szindróma vezető tünetei a következők:

A traumás élmények megjelenése:

  • Az átélt élmények akarattalan és váratlan filmszerű újra élése,
  • A trauma megjelenése az álmokban
  • Érzések és emlékképek bevillanása / flashback/ a traumával kapcsolatosan
  • Illúziók és hallucinációk fellépése
  • Erős szorongás az emlékek megjelenésekor
  • A szorongással együtt járó testi tünetképzés

Elkerülő viselkedés:

  • A trauma elszenvedője minden módon igyekszik elkerülni a hasonló helyzeteket
  • Kerüli azokat az érzéseket, tevékenységeket, gondolatokat, személyeket, helyeket, akik, vagy amik a traumára emlékeztetik
  • Nem képes visszaemlékezni az eseményekre
  • Kerüli a társaságot, zárkózottá, szótlanná válik
  • Érzelmileg beszűkül, érdeklődése a külvilág felé csökken

Fokozott készenléti állapot:

  • Alvászavar
  • Impulzivitás, ingerlékenység, agresszivitás
  • Koncentrációs zavarok
  • Túlzó reakció ijesztő helyzetekben, stressz esetén
  • Katasztrófa helyzetek előre vetítése

A fentiek mellett állandó fáradtság, kimerültség és változatos testi tünetek jelentkezhetnek.

PTSD

Vészhelyzetben, súlyos trauma esetén természetes az intenzív félelem, a lebénultság érzése. Ezek rövidtávon / max. 1 hónap/ történő fennmaradását akut stressz zavarnak tekintjük.

A poszttraumás stressz szindróma, a traumát követően több mint egy hónapig fennáll. Gyakran csak hetekkel, hónapokkal, akár évekkel az átélt események után jelentkezik váratlanul. Néha egyéb megterhelés, stressz provokálja a tünetek fellépését. Kezeletlen esetekben akár évekig is fennállhat, súlyos másodlagos betegségeket / alkohol-és drogfüggőség, depresszió, kapcsolati zavarok, izolálódás, teljesítmény csökkenés, stb./ okozhat.

A poszttraumás stressz szindróma megjelenése a súlyos traumát elszenvedők kb. 10%-ánál várható, 3-6 %-ra tehető az átlag népesség körében, békeidőben. Háborús helyzetben az érintettek 30 % is megbetegedhet. Nők gyakrabban szenvednek tőle, gyermekek is átélhetik, némileg eltérő tünetekkel.  Felismerése pontos felmérést, anamnézist, vizsgálatot igényel. Vélhetően jelentősen alul diagnosztizált kórkép.

Az, hogy a traumát követően kialakul-e a kórkép, több tényező befolyásolja:

  • A stressz intenzitása, mértéke
  • A személyes érintettség mértéke
  • Tehetetlenség megélése a trauma kapcsán
  • Korábbi pszichés megterhelések, gyermekkori traumák, pszichiátriai betegségek, személyiségzavarok
  • Genetikai hajlamosítottságot is kimutattak
  • A személyiség épsége, érettsége a kialakulás ellen hat, de egészséges személyiségű ember is átélhet PTSD-t súlyos stressz hatására
  • Az izoláció, a segítő háló hiánya fokozza s kialakulás kockázatát
  • Aktuális megterhelés provokálóan hathat

 

A poszttraumás stressz szindróma terápiája:

A tünetek az esetek egy részében egyértelművé teszik a diagnózist. Más esetekben, – hónapokkal, évekkel a trauma után, – a kapcsolat a kiváltó ok és a tünetek között már nem ilyen egyértelmű. Ilyenkor alapos anamnézis, pszichológiai tesztek segítenek a diagnózis felállításában.

A terápia gyógyszeres, vagy pszichoterápia lehet, illetve ezek kombinációja.

Gyógyszeres kezelésként feszültség- és szorongásoldók és antidepresszánsok adhatók.

Pszichoterápiás módszerek közül

  • A fókuszterápia
  • Csoportterápia
  • Feltáró, dinamikus terápia
  • Hipnoterápia
  • Kognitív, behavior terápia
  • Családterápia

egyaránt eredményes lehet. Fontos, hogy az átélt élmények felszínre kerüljenek. A terápia védett keretei között újraélhetőekké, és szavakba önthetővé válnak az elszenvedett megrázkódtatások. A terápia segítséget nyújt az emlékek és érzések személyiségbe történő integrálásába, az élmények múlt időbe helyezésére.

Dr. Pálvölgyi Rita

Harmónia Műhely- Pszichoterápiás rendelő

1055 Budapest, Kossuth tér 13-15.

Telefonszám: 06/20-9419-096

palvolgyirita(@)upcmail.hu