Betegségek

A pánikbetegség, és ami a hátterében meghúzódik…

A pánikroham mindig váratlanul érkezik, súlyos, – akár az életet is fenyegető – betegség látszatát keltve. A testi tüneteket ennek megfelelően heves szorongás kíséri.

A roham általában 20-30 perc alatt magától is lecsendesedik. Az érintettek, – vagy a rosszullétet észlelők – többsége sürgős orvosi segítséget keres. Gyakran a rosszullétet követő kivizsgálás, negatív leletek terelik a gyanút a pánikbetegség irányába.

A pánikbetegség mára már a köztudatban is elterjedt, jól ismert fogalom. Bár a kifejezést csak a 80-as évek eleje óta használjuk, maga a jelenség nem új keletű. Korábban a szorongásos neurózisok csoportjába sorolták a hasonló tünetekkel jelentkező kórképet.

Vizsgálati eredmények a betegek számának emelkedését mutatják kedvezőtlen társadalmi, gazdasági folyamatok esetén. A bizonytalanság érzés erősödése, a munkanélküliség, vagy annak veszélye, a fokozott stressz, a bizonytalan jövőkép a szorongások fokozódásának irányába hat.

A pánikroham jellemzően semleges helyzetben, néha éjszaka jelentkezik. Nem jellemző, hogy az érintettre irányulna a figyelem. / Ez utóbbi jól elkülöníti a szociális fóbia tünet együttesétől/. A különböző testi tünetekkel jelentkező rohamot mindig intenzív szorongás kíséri. Általában három nagyobb csoportját különítjük el a pánikbetegségnek.

  1. A mellkasi tünetek. Szívtáji fájdalom, heves, szapora szívdobogás, fulladásérzés, nehézlégzés. A tünetekhez halálfélelem, – típusosan infarktustól való félelem – társul.
  2. Idegrendszeri tünetek: Fejfájás, szédülés, ájulásérzés. Agyvérzéstől, megőrüléstől, önkontroll elvesztésétől, haláltól való félelem kíséri.
  3. Emésztőszervi tünetek: gyomortáji, – vagy alhasi fájdalom, hányinger, hasmenés. Súlyos szervi bajtól való félelem kíséri.

 

A fenti tünetcsoportokhoz további testi- és lelki jelenségek társulhatnak. Remegés, verejtékezés, hidegrázás, kipirulás, vérnyomás emelkedés, a realitás érzékelésének zavarai.  Egy paciens tünetei visszatérően ismétlődnek.depresszio44

A pánikbetegség diagnózisát akkor állítjuk fel, ha egy hónapon belül legalább 4-szer fellépett a rosszullét. Addig csak pánikrohamokról beszélünk.

A betegség típusosan a kora felnőtt korban, a 20-as évek elején, a szülőkről történő leválás, az önálló egzisztencia kialakulásának idejében jelentkezik.

Nők kétszer olyan gyakran élnek át pánikbetegséget, mint férfiak.

A betegség jelentkezésének gyakoriságát még ma is nehéz megállapítani. Sok pánikbeteg belgyógyászati kezelésben részesül, mások – gyaníthatóan még többen, – egyáltalán nem fordulnak orvoshoz. Sokan pánikbetegséghez kapcsolódóan kezdenek nyugtatókat szedni, melyek hosszútávon függőséget és hozzászokást okoznak. Az öngyógyítás másik tévútja az alkohol.  Alkalmilag oldja a szorongást, enyhítheti a tüneteket, a függőség kialakulásának veszélye azonban ez esetben is jól ismert.

A diagnosztizált pánikbetegség a felnőtt lakosság 3-6 %-át érinti.

Rendkívül fontos a mielőbbi pontos diagnózis és kezelésbe vétel. A kezeletlen pánikbetegség – a fenti veszélyeken túl – hosszútávon valódi belszervi, ideggyógyászati betegségeket is okozhat. A betegséggel gyakran együtt járó magas vérnyomás az érrendszer állapotára valódi veszély jelent. A pánikbetegség gyógyulásával együtt rendszerint a magas vérnyomás is rendeződik. Pánikbetegnél gyakran észlelt elváltozás a mitrális prolapszus szindróma / a szív egyik billentyűjének funkcionális zavara/. Jelentősége az, hogy az időben felismert és kezelésbe vett pánikbeteg mitrális prolapszusa kb. fél év múlva echoval is igazolhatóan eltűnik, a kezelés elmaradásával viszont további súlyosbodás várható.

A kezelés nélküli, természetes lefolyás a testi betegségek megjelenésén túl számos pszichiátriai következménnyel járhat. Pánikbetegek között lényegesen nagyobb a depresszió, alkohol és/vagy drogabúzus, illetve öngyilkosság előfordulása a normál népességhez viszonyítva. Az agorafóbia, / elsősorban a közlekedés nehezítettsége/ a pánikbetegség tüneteihez másodlagosan kapcsolódó jelenség.

Általánosan elterjedt tévhit, hogy a pánikbetegség nem gyógyítható, csak gyógyszeresen szinten tartható betegség.

Az én tapasztalatom ezzel kapcsolatosan sokkal inkább az, hogy a pánik tünetek jellemzően bizonyos személyiségtípusok adott élethelyzetben fellépő szorongásának a megnyilvánulásai. A személyiség fejlődése, az adott élethelyzet meghaladása a tünetek enyhülésének, majd végleges megszűnésének irányába hat.

A fejlődés, a változás lehet spontán folyamat. Életesemények, az élethelyzetben bekövetkező változások maguk is vezethetnek a személyiség fejlődéséhez, megerősödéséhez. Gyakran látjuk azonban azt terápiában, hogy a paciensek nem képesek az adott változás megtételére, tüneteik épp egy ilyen „elakadás” termékeként jelentkeznek.

Ha egy pánikbeteg terápiás lehetőséget keres, érdemes döntés előtt feltérképezni a lehetőségeket. A gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápiás eljárások széles köréből lehet választani.

Kognitív-Viselkedésterápiák fő célkitűzései:

  • A hibás gondolati sémák átdolgozása,
  • A figyelem irányításának megtanítása,
  • A biztonságkereső, elkerülő viselkedések feladása,
  • A tünetek feladásához szükséges készségek kifejlesztése

A szociális tréning és az „éles helyzetben” végrehajtott expozíció szintén e terápiás módszer eszköze.

Az expozíció során

  • Az első lépésben bemutatják a személynek a rettegett helyzetet.
  • A személy megerősítése abban, hogy el tudja viselni a visszautasítást és a kritikát.
  • A harmadik lépésben a paciens különböző módszereket tanul, amelyek segítségével meg tud küzdeni az elutasítással. Ebben a szakaszban a személy elképzel valamit, amitől a legjobban fél, miközben arra bátorítják, hogy konstruktív módon reagáljon a félelmére és az általa észlelt elutasításra.

Pszichoanalitikus kezelés során a terapeuta a tünetek hátterének feltárásához nyújt segítséget. A terápia fókuszában a kliens élete során, – elsősorban gyermekkorában – megtapasztalt élményei, meghatározó / szülőkhöz, testvérekhez fűződő/ kapcsolatai állnak. A belső pszichés tartalmak, melyek az önmagunkról alkotott képet alakítják, és a szorongásoknak a megjelenését is kiváltják, döntő módon a gyermekkori fejlődés során alakulnak ki.

A pszichoanalitikus, / és dinamikus feltáró / terápia célja a tünetek, és az ezek hátterében álló személyiségfejlődésbeli defektusok közötti kapcsolat megtalálása, a személyiség érésének, – és ezzel tünetek meghaladásának – elősegítése.

Feltáró terápia csoportos keretek között is választható, önismereti csoportok keretei között.

Relaxációs technikák széles spektruma érhető el a piacon. Pszichoterápiás keretek között az imaginációs technikák /KIP, NLP, Erickson-i hipnoterápia, ego-state terápia, stb. / megváltozott tudatállapotban kísérlik meg a hibás belső tartalmak, a sérüléshez vezető élmények átírását, a hatékonyabb, pozitívabb belső pszichés tartalmak megerősítését. A terápia, – a tünetek megszüntetése mellett, –  hatékony eszköze a személyiség fejlesztésének is.

Az autogén tréning testi- és lelki ellazulást segítő technika, mely segít a feszültségek, szorongások oldásában, az egészségesebb önértékelés és testkép kialakításában. Egyéni- és csoportos keretek között is elsajátítható.

Gyógyszeres kezelés ideális esetben a pszichoterápia kiegészítéseként ajánlható.

Az antidepresszánsok széles köre hatékony a pánikbetegség kezelésében. A tünetek – gyakran meglepően gyors – megszűnése után, a tartós gyógyszerszedés hozzásegíti a pacienst ahhoz, hogy önmagáról más, – pozitívabb – tapasztalatokat szerezzen, önbizalma fokozódjon, képes legyen véghezvinni azokat a változásokat, melyek előre lépést jelentenek életútjában, elősegítik a személyiség fejlődését.

A feszültség- és szorongásoldók veszélyei óvatosságra intenek pánikbetegségben történő alkalmazás esetén is. A hozzászokás mellett a kiszámíthatatlan hatás / álmosság, tompább reflexek, a pszichés éberség és a koncentrációs képesség csökkenése, stb/. nehezíti az alkalmazást. Az első időszakban, illetve nagyon heves tünetek esetében azonban használatuk feltétlenül indokolt.

Tags

Related Articles

One Comment

  1. szia…..Kipróbáltam a bio füvet és szerintem ezem lépett fel pánikroham aszittem meghalok gyors szíverés ide oda járkáltam de nem mult el aszittem itt a vég..vagy 10percig ojan roszul voltam h majnem öszeestem pedig kemény gyerek vagyok,fuu belenéztem a tükörbe csillogó szem és ugyanugy vert a szívem mondom tuti szívrohamom lesz …Aztán elmult de csak 1órára rá nyugodtam meg….Sziasztok Pisti voltam írjatok emailomra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Back to top button
Close