Életmód változtatás az antidepresszáns kezelés során
Az antidepresszáns terápia beállítása különböző, depresszióval járó állapotok, betegségek és szorongásos zavarok, vagy pszichoszomatikus megbetegedések esetén is indokolt lehet.
A gyógyszeres kezelés kedvező hatása általában 10-15 nap után jelentkezik. A fellépő változások az esetek többségében nagy megkönnyebbüléssel járnak. A paciensnek azonban tisztában kell lennie azzal, hogy ő az, aki – a gyógyszer támogatása mellett – valódi változásokat indíthat el az életvitelében, életminőségében. Kinél-kinél mások az elérendő célok, más a változás iránya. Ezt – akár pszichoterápiás támogatás mellett – fontos pontosan megfogalmazni.
Vannak azonban olyan általános jelenségek, életmódbeli változások, melyek a szorongások és a depresszió hatására jellemző módon lépnek fel. Ilyenek lehetnek a napi alvás-ébrenlét ciklus, a napirend felborulása, a korábbi étkezési szokások mennyiségi-minőségi megváltozása, mozgásszegény életmód kialakulása, a társas-és párkapcsolatok beszűkülése, a személyes higiéné és a környezet elhanyagolása, a korábbi érdeklődési területek, hobbik feladása.
Az antidepresszáns terápia hatása nagy segítséget jelenthet abban, hogy visszaálljon a szervezet korábbi, a betegséget megelőző ritmusa. A korábban elhanyagolt, igénytelenné és rendszertelenné váló étkezés az energiaszint és a hangulat javulásával maguktól is rendeződni kezd. Érdemes mégis tudatosan irányítani a változást. Az egészséges és kiegyensúlyozott étkezés a szervezet egyéb folyamatait is kedvezően befolyásolja.
Közismert, hogy a testmozgás jó hatású a pszichés állapotra. A mozgás hatására a szervezetben termelődő vegyületek javítják a hangulatot, energetizáltsági szintet, kedvezően hatnak az énképre, az önértékelésre. A hatékony antidepresszáns terápia hozzásegíti a pacienseket, hogy ezen a területen is eredményesen változtassanak korábbi, mozgásszegény gyakorlatukon, Az újra kezdett fizikai aktivitás pedig tovább javítja a hangulatot.
A napi alvás-ébrenlét ciklus a depresszió során súlyosan érintett lehet. Az alvászavar megjelenhet az elalvás, az átalvás nehézségeiben éppúgy, mint az idő előtti ébredésben. Az alváshiányt, az állandósult fáradtságot a nappali órákban igyekeznek pótolni a paciensek, ezzel esetleg tovább rontva az éjszakai alvás minőségét.
Egyes antidepresszánsok hatása különösen kedvező az alvás ciklusára. Ezeket rendszeres esti időpontokban bevéve szinte azonnal javul az alvás minősége, időtartama. Ezzel lehetőség nyílik ennek a kedvezőtlen folyamatnak a leállítására, a normális ciklus visszaállítására, a kialvatlanságból adódó fáradtság megszüntetésére.
A társas kapcsolatok súlyosan érintettek szorongások és depresszió esetén. A szociális fóbia vezető tünete, hogy az ebben érintett legyőzhetetlen szorongást él át bizonyos társas helyzetekben. Van, akinél az előadás, prezentáció, vizsgahelyzet, másoknál az oldott, kötetlen beszélgetés vált ki hasonló tüneteket.
A depresszióban szenvedő beteg kerüli a kapcsolatokat családon belül és baráti körben is. Megszokott társas aktivitásait feladja, barátait, családtagjait igyekszik távol tartani, inkább saját gondolataiba süllyed.
Az antidepresszáns gyógyszeres terápia hatékonnyá válásakor érdemes végiggondolni, – akár a paciensnek és terapeutájának együttesen, – hogy a fenti területeken észlelhető-e visszaesés. Hasznos lehet felépíteni egy terápiás tervet a fentiekben tapasztalható kedvezőtlen változások visszaszorítására és egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb és a társas élet iránt nyitottabb életmód felépítésére. Ezek a változások nagyban segítik a személyes célkitűzések megvalósulását is.