A társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggésben rohamos mértékben változnak szokásaink, vágyaink, kedvteléseink.
Ezzel együtt új függőségek, addikciók is megjelennek.
Korábban még az alkohol- és kábítószer függőség, a nyugtatók túladagolása volt a legelterjedtebb módszer a feszültségek csökkentésére. Már a múlt század első évtizedeiben leírták azonban a feszültség csökkentéseinek egyéb módjait. Ilyenek – egyebek mellett, – a kleptománia, pirománia, játékszenvedély, vásárlási kényszer, a kényszeres köröm- és hajtépegetés. A szexualitás területén a voyeurizmus, exhibicionizmus, parafiliák / kóros szexuális irányultság/ szintén a régmúltba tekint vissza. Ezek a szokások könnyen válnak kóros szenvedéllyé, függőséggé.
A feszültségek levezetésére, és az izgalmak fokozására azonban egyre újabb módszerek válnak általánossá.
A drogpiacon rohamos gyorsasággal jelennek meg az újabb és újabb szintetikus termékek.
Az utóbbi évtized leglátványosabb fejlődése a számítógép- és internet használat területén jelentkezett világszerte. Az ehhez fűződő függőség meredeken emelkedik. Ennek kezelésére intézmények szerveződnek. A játékszenvedélynek is egyre inkább a világháló a jellemző terepe.
A mobiltelefonhoz fűződő kóros viszony már a mindennapokban kiütközik.
A vásárlási kényszer mértéke, előfordulásának gyakorisága is erősen fokozódó tendenciát mutat a fogyasztói társadalom általánossá válásával.
Emellett vannak olyan, – újonnan a figyelem előterébe kerülő – függőségek, melyeket talán eddig is furcsának találunk, de betegségként való kategorizálásuk csak manapság kezd elfogadottá válni. Ilyen például a testképzavarra épülő testdiszmorfofóbia. Ez esetben az érintett valamely testrészét, – a valósággal szemben, – kórosan torzultnak, többnyire megnagyobbodottnak érzékeli. Ide tartoznak az anorexia nervosa-ban szenvedők, akiknek betegségét régóta számon tartja a szakirodalom, de akiknek száma, – nem függetlenül a változó divatirányzatoktól, – az elmúlt 50 évben emelkedő tendenciát mutat.
Plasztikai sebészeti rendelők visszatérő ügyfelei, akik egyes testrészüket – orr, fül, mell, has, csípő, comb, stb. – látják kórosan megnagyobbodottnak. Mire eljut valaki a plasztikai sebészhez, már évekig tartó szorongás, kisebbségi érzés épül a tünetre.
Body buliding termek ügyfelei között megfigyelhetők olyanok, akik a testedzést a végletekig fokozzák. Számukra minden, – munka, család, társas kapcsolatok, –háttérbe szorulnak a testfelépítésük, megjelenésük mögött. A sportfüggőség mértéke – egy határon túl – súlyosan korlátozza az érintett életvitelét, szociális kapcsolatait. Nincs élet számukra a body building termeken kívül, közös témájuk pedig csak a hasonló életvitelt folytatókkal van. Megnyugvást, elégedettséget csak a kellő mértékű edzést követően éreznek.
Az evésfüggőség a feszültség levezetésének szintén elterjedt módja. Nem az éhség mértéke, hanem a feszültség, szorongás szintje határozza meg, hogy milyen mennyiséget kell befalni a kábult megnyugvás eléréséhez.
Hasonlóan kóros mértéket tud elérni az egészséges életvitelre törekvés. Első hallásra furcsának tűnhet, hogy az egészségre törekvés is lehet káros. Az érintettek minden idejét és figyelmét az köti le, mivel válhatnának egészségesebbé, hogyan kerülhetik el a betegségeket, a fertőződést, a káros anyagoknak a szervezetükbe kerülését. Órákat töltenek az áruházak polcainál, az élelmiszerek összetevőit, szavatosságát vizsgálva. Az interneten vég nélkül keresik az egészséggel, gyógyulással kapcsolatos, tudományos és népszerű írásokat. Az újonnan megjelenő fogyókúrás praktikák és méregtelenítő eljárások megjelenését is elsőként fedezik fel. Könnyen válnak áldozatává „kuruzslóknak”, önjelölt gyógyítóknak.
A társfüggőségre szintén az elmúlt években terelődött nagyobb figyelem. Nyilvánvalóvá vált, hogy a társfüggő nem az, aki nagyon szereti a párját, hanem aki bármi áron meg akarja őt tartani, és aki életképtelennek érzi magát párja nélkül. A függés hátterében a neveltetésből adódó irracionális félelmek állnak. Félelem az egyedül maradástól, mások elítélő véleményétől, a gondoskodás megszűnésétől, az életvezetés irányításától, stb.
Menekülés a szexbe. Ez sem a normális szexualitás, örömkeresés, intimitás megéléséről szól. A szexualitás túlhajszolása a siker, az önbizalom örökös forrása lehet. Emellett a feszültségek oldását is kiválóan szolgálja. Eltereli a figyelmet mindarról, ami az életben nehézséget jelent, aggodalomra adhat okot.
A munkába menekülést – az angol így hívja: workaholic – akkor tapasztaljuk, ha valaki ebben biztonságot, sikereket él át, szemben az élet egyéb területeivel, melyek inkább aggasztóak, szorongást okozóak.
A cikket készítette: Dr. Pálvölgyi Rita
Telefonszám: 06/20-9419-096
