Az alvászavar egy jól, – és sokak által – ismert tünet. A jelenség hátterében azonban gyökeresen különböző okok állhatnak. Ezért alvászavar fellépésekor elsőként a diagnózisra, a zavar hátterének feltárására kell törekedni.
Milyen zavarok is léphetnek fel az alvás során?
Az alvás időtartamának mértéke változhat. Kevesebbet alszunk a megszokottnál, / ettől eltérően szokatlan túlalvás is jelentkezhet…/
Elalvási,- vagy átalvási nehezítettség léphet fel. Este órákig forgolódhatunk, vagy éppen éjszaka többször felébredünk, nem tudunk újból álomba merülni
Felszínessé válhat az alvás, nem nyújtva a megszokott pihentető, felfrissítő élményt
Álmok, – sokszor ijesztő rémálmok – zavarhatják meg az alvást
Paraszomniák, – rendellenes éjszakai aktivitások lépnek fel. Leggyakoribb a „ holdkórosság”, a szomnambulizmus / ennek egy formája a frizsider felé vezet…/. Emellett váratlan indulati cselekedetek is jelentkezhetnek. Beszélhetünk álmunkban.
Alvási paralízis – átmeneti bénultság, megszólalási képtelenség a felébredést követően
Nyugtalan láb szindróma – a lábak önkénytelen rángatózása
Milyen következményekkel jár?
Az elhúzódó alvászavar a mindennapokat súlyosan befolyásolja. Már néhány rosszul átaludt éjszaka után nagyfokú fáradtság, fizikai gyengeség, koncentrációs- és memória problémák, reflexek meglassúbbodása, ingerültség, hangulati nyomottság léphet fel. A tünetek legyőzésére gyakran stimuláló szerek tűnnek a legalkalmasabbnak. Ezek aztán tovább rontják a következő alvás periódust, krónikussá téve a problémát.
Amit a „normális” alvásról tudni kell…
Az alvás/ébrenlét ritmusát / diurnális ritmus/ a központi idegrendszer vezényli. Ebben nagy szerepet játszik a központi idegrendszerben jelen lévő melatonin.
Az alvás időtartama egyénenként, életkoronként, és életesemények hatására természetes módon is eltérő lehet. 4 és 11 óra között lehet az az időtartam, melyet elfogadhatónak tartunk.
Az alvás – általában – 5-6, egyenként 90 perces ciklusból épül fel. Egy ciklus tovább tagolódik REM / rapid eye movement – gyors szemmozgások időszaka/, és non-REM fázisokra. A non-REM fázisok tovább tagolhatók az alvás mélysége szerint. Az álmok a REM fázisban jelentkeznek. Ha valakit ebben a fázisban ébresztenek fel, álomról számol be. Álmaink egy részére emlékszünk, másokra nem. Néha felébredés után még „megvan” az álom, majd visszahúzódik a tudattalan régióba.
Mi okozhat alvászavart?
Az alvás megváltozásának hátterében testi és lelki, életmódbeli okok egyaránt állhatnak.
Az alvás időtartama és minősége örökletes meghatározottságot mutat.
Testi okok közül- egyebek mellett – vérnyomás- és vércukor szint kóros mértékű ingadozását, keringési zavarokat, a pajzsmirigy túlműködését, reumatológiai tüneteket, emésztőszervi panaszokat, hormonális elváltozásokat érdemes megemlíteni.
Az alvási apnoé / alvás során fellépő légzéskimaradás/, a nyugtalan láb szindróma gyakori okai az idő előtti felébredésnek.
Fül-orr-gégészeti elváltozásokra is gondolni kell.
Az életmódbeli okok közül a rendszertelen időben történő lefekvés, a késő esti megterhelő étkezés, alkohol, kávé, vagy egyéb doppingszer fogyasztása feltétlenül kedvezőtlen hatású. A késő estig tartó TV-zés és számítógépezés, – különösen, ha felzaklatóak a filmek és programok, szintén a nyugodt alvást nehezíti. Az aktivitás, a fizikai mozgás hiánya is kedvezőtlen hatású lehet.
A több műszakban végzett munka megzavarja a diurnális ritmusunkat. A jetlag – gyors időzóna átlépés – alvást befolyásoló hatása jól ismert.
Bizonyos évszakok, – elsősorban a tél és tavasz – gyakrabban járnak alvászavarral. Ezzel közeledünk is a lelki eredetű alvásproblémákhoz, melyek egy része évszakhoz kötődik. A téli depressziónak és a tavaszi fáradtságnak egyaránt meghatározó tünete lehet a pihentető alvás elégtelen volta.
Pszichés zavarok, pszichiátriai betegségek néha alvászavarral indulnak, máskor a betegség tartósan fennálló, kínzó tünetét jelentik. Depresszióban, a szorongásos zavarokban /pánikbetegség, kényszerbetegség, fóbiák, stb. /, a mániás felhangoltság esetén, a skizofréniában, a paranoid kórképekben egyaránt gyakran érintett az alvás.
Lelki megterhelések, stressz, megrázkódtató események, gyász, megoldatlan konfliktushelyzet, feszültség tartós alvászavart tarthat fenn.
Látható tehát, hogy a sikeres gyógyítás feltétele a pontos diagnózis.
Hol állapítják meg az alvászavar eredetét?
Alvásproblémával a háziorvoshoz érdemes fordulni elsőként. Ő különböző vizsgálatokat írhat elő, a probléma jellegétől függően. Tüdőgyógyász, neurológus, fül-orr-gégész, belgyógyász egyaránt vizsgálhatja az insomniát. Alváscentrumokban – műszeres vizsgálattal kiegészített – komplex kivizsgálás érhető el.
A terápiás lehetőségek
A terápiának igazodnia kell a felállított diagnózishoz. Testi kórokok esetén ezek műtéti, gyógyszeres és egyéb terápiája jelenti az elsődleges megoldást. Légzési rendellenességek / alvási apnoé / esetén teljes arc maszk / CPAP –pozitív légúti nyomásos kezelés/ alkalmazása indikálható.
Fontos az életmód megfelelő alakítása. Nappali tevékenységünk hatással van az éjszakánkra. Igyekezzünk nappali aktivitásunkat az optimális zónában tartani. Lehetőleg szánjunk időt sportolásra, testmozgásra, /de ezt ne közvetlenül lefekvést megelőzően tegyük/. Fordítsunk figyelmet arra, hogy a lefekvés lehetőleg azonos időben történjen. Az ezt megelőző órákban törekedjünk arra, hogy elengedjük a nappali feszültségeket, stresszt. Próbáljunk ellazulni a számunkra legalkalmasabb módszerrel. Sétálhatunk este, olvashatunk, zenét hallgathatunk, valamilyen relaxációs technika segítségével, illóolajok alkalmazásával lazíthatjuk testünket, lelkünket. Aznapi élményeink, problémáink megosztása, átbeszélése, a meghitt együttlét társunkkal sokszor elűzi a nappali feszültséget.
Fordítsunk figyelmet az alvásunk helyszínére. A kényelmes ágy, a friss levegő, a megfelelő hőmérséklet, a hangok kiszűrése és a sötétség fontos körülmény.
Kerüljük a lefekvést megelőző étkezést, alkohol és stimulálószer fogyasztását.
Kedvezően hathat a lefekvést megelőzően altató hatású gyógynövény- vagy homeopátiás készítmény, de akár egy pohár langyos, mézes tej elfogyasztása is.
Ha próbálkozásaink nem vezetnek eredményre, kérjünk további segítséget. Ha az alvászavar hátterében lelki okok, pszichiátriai betegségek szerepelnek, ezek megoldására kell koncentrálnunk. Pszichológus, pszichiáter segíthet az alapprobléma kezelésében. A relaxációs módszerek elsajátítása nem csak az alvásra, de az egész napi feszültség szintre jótékony hatású lehet. A kognitív-behavior terápia / CBT/ keretén belül célzottan az alvászavar kezelése kidolgozott módszerek is elérhetőek.
Az alvászavar gyógyszeres kezelésében a feszültség-és szorongásoldók, az altatók, és az antidepresszánsok adása jöhet szóba. Mindegyik esetben fontos a szakember kontrollja.
A feszültségoldók és az altatók adása néhány hétnél tovább nem tanácsos. Hozzászokás és függőség alakul ki, mely hosszabb távon tovább fokozza az alvászavart. Az antidepresszánsok közül egyesek kifejezetten alvástámogató hatásúak. Ezek szedése kis dózisban hosszabb távon is jó terápiás lehetőséget nyújthat.
