- Mi az, amit agorafóbiának nevezünk?
Egy a szorongásos betegségek közül. Megjelenhet a pánikroham formájában, ennek testi és lelki tüneteit mutatva. A pánikbetegségtől eltérően azonban nem váratlanul, látható előzmény nélkül, hanem jól ismert helyzetekben, ismétlődő módon jelentkezik. Más esetekben nem bontakozik ki pánikroham, ilyenkor a meghatározó a rosszulléttől való félelem. Az érintett mindent megtesz, hogy elkerülje a félelmetesnek ítélt helyzetet, ha mégis belekerül, menekül onnan.
A betegség lefutása hullámzó, terápia nélkül krónikus, – az életvitelt súlyosan korlátozó – mentális betegséggé válhat.
- Milyen helyzetekben jelentkezik?
Egyénenként eltérő, de az egyénre jellemző a megjelenése. A tágas terek, nagy magasság, hidak, bevásárlóközpontok, aluljárók éppúgy aktiválhatják a szorongást, mint a zárt terek – lift, színház, mozi, közlekedési eszközök. Jelentkezhet tipikus élethelyzetekben, mint pl. sorban állás, a biztonságos terek, – pl. otthon – elhagyása.
- Milyen tünetek jelentkeznek?
Pánikroham esetén intenzív testi és lelki tünetek: szapora szívverés, ájulásérzés, verejtékezés, remegés, szédülés, hasmenés, tudatszűkült állapot, halálfélelem, megőrüléstől való rettegés. Ezen jelenségek nélkül az agorafóbia fő tünetei magára a rosszullétre irányulnak. Az érintett attól retteg, hogy rosszul lesz, ezt mindenki látni fogja, ő pedig nem tud elmenekülni. Félelem a félelemtől.
Jellemző az elkerülő viselkedés. Aki ebben a betegségben szenved, kerüli a jól ismert, félelmetes helyzeteket, például nem közlekedik busszal, metróval, nem száll liftbe, nem utazik repülővel, de – szélsőséges esetben – nem lép ki a lakása ajtaján.
- Mik az előzmények?
Mint egyéb fóbiák esetén is tapasztalhatjuk, gyakran kerül felszínre egy meghatározó alapélmény, mely során az érintett személy a szorongást először megtapasztalja. Ezt követően a hasonló helyzeteket kerüli, az élmény felidézése is szorongást kelt. Az emlék később kiterjedhet más, – az eredetire hasonlító – helyzetekre is / pl. nem csak buszon, hanem vonaton is fellép a szorongásroham/. Így egyre inkább szűkülhet az élettér.
- A betegség lefolyása
Néha spontán gyógyulást mutat. Ha az érintett lelkileg megerősödik, önbizalma fokozódik, személyisége fejlődik, a szorongás visszahúzódik.
Más esetekben egyre kiterjedtebbé válik, korlátozva az illetőt a mindennapi cselekedeteiben, életvitelében. Ilyen esetekben mindenképp érdemes terápiás segítséget kérni.
- Milyen terápiás lehetőségek vannak?
Az agorafóbiának nincs speciális terápiája. Mind a szorongásos betegségek esetében általában, itt is több féle lehetőség közül lehet választani. Pszichoterápiák közül – egyebek mellett, – a relaxációs módszerek, a kognitív- viselkedésterápiás, a feltáró pszichoterápiás módszerek jelenthetnek jó választást. Gyógyszerek közül szorongásoldókat, vagy antidepresszív szereket adhat a kezelőorvos. A pszichoterápiás és gyógyszeres terápia kombinációja szintén választható lehetőség.
