Gondolatok az online térben zajló terápiáról
A távterápia / skype-terápia, e-terápia, cyber-terápia, online-terápia, stb./ az elmúlt érvekben egyre elterjedtebb terápiás gyakorlattá vált. Szakmai fórumokon, műhelyekben igyekeznek a kollégák pontosan feltérképezni ennek előnyeit, hátrányait, hatását a terápiás folyamatra, kapcsolatra.
A korona vírus okozta kijárási- és találkozási korlátozások újabb indikációját jelentik az internet alapú terápiás kapcsolatoknak, ezek száma a járvány során – vélhetően – jelentősen emelkedik.
Online terápia technikailag megvalósulhat különböző felületeken. A Skype, a Viber, a Messenger, a Googlehang, a Zoom, a Whatsapp mind megfelelő alkalmazás lehet.
A korona vírust megelőzően az online terápia alkalmazásának kialakulóban volt egy szabályrendszere.
Fontosnak tartottuk, hogy a megismerkedés, a szerződéskötés személyesen történjen, és lehetőleg a későbbiekben is rendszeres személyes találkozások illeszkedjenek az online terápiába.
Rögzítettük, hogy bizonyos állapotok, betegségek kezelésére nem lehet megfelelő az online térben végzett terápia. Ilyenek a krízis helyzetek, veszélyeztető állapotok, öngyilkossági késztetések megléte, súlyos személyiségzavarok, alkohol-és drogfüggőség, pszichotikus állapotok.
A jelenlegi járványhelyzet – mint annyi minden mást, – ezeket a szabályokat is felülírja, módosíthatja.
Továbbra is nagyon fontos azonban a keretek pontos meghatározása és a terápiás indikáció szem előtt tartása.
Az időpont egyeztetése telefonon, e-mailen, vagy internetes felületen történhet. Az elérhetőségi adatok mellett rögzíteni szükséges a terápia időtartamát, költségét, a fizetés módját. Érdemes kitérni rá, hogy a rögzített időpontban ki jelentkezzen, illetve szükség van-e előzetes jelzésre. Fontos lehet gondolni a műszaki feltételek okozta problémákra / vonal akadozása, megszakadása, kép-, hang problémák, stb./ Már a jelentkezéskor, de legkésőbb az első ülés során dönteni kell a terapeutának arról, hogy vállalható-e az adott paciens, illetve a problémája online keretek között. Ha ez nem megoldható, akkor – tekintettel az ellátás nehezítettségére – felkészültnek kell lennünk arra, hogy a pacienst tájékoztassuk az egyéb- személyes – lehetőségekről.
Hasznos lehet egy elektronikusan kitölthető űrlap elküldése, melyet a paciens kitöltve visszajuttat.
Az online terápia korábban leginkább a fizikai távolság leküzdésének volt az eszköze. Paciensek és terapeuták egyaránt nagy számban költöztek külföldre, miközben az igény és a szükséglet a terápia fenntartására megmaradt. A külföldi lét is hozhat olyan problémákat, tüneteket, betegségeket, melyek megoldása segítséget igényel.
A fizikai korlátozottság is indokolhatta a távterápia választását. Mozgáskorlátozottság mellett egyéb betegség, de csecsemővel, kisgyerekkel való otthonlét is szükségessé tehette ezt a technikát. Bizonyos szorongásos betegségek megakadályozhatják a pacienst az otthona elhagyásában.
Más esetben a paciens lakóhelyének a közelében nem talál pszichoterápiás segítséget. Máskor az utazással járó nehézséget, költséget, időt igyekeznek ilyen módon megspórolni.
Mára az online terápia választásának talán leggyakoribb okává vált a koronafertőzéstől való félelem, illetve a személyes találkozás elkerülésének igénye.
Fontos, hogy tudatában legyünk annak, milyen különbségekkel, hátrányokkal, előnyökkel kell számolnunk a távterápia során a személyesen zajló folyamathoz képest.
A monitor előtt zajló terápia másképp kezdődik és hirtelenül végződik. Hiányzik a megérkezés és a távozás ideje, folyamata, melynek során a paciens felkészül az ülésre, illetve távozáskor még foglalkozik az elhangzottakkal, tovább gondolja azokat. Paciens és terapeutája sokkal kevesebbet érzékel egymásból. A testtartás, testbeszéd, öltözék, illat, a terápia során végzett mozdulatok mind kívül kerülnek a terápiás térből. Nem lehet szemkontaktust tartani a megszokott módon, illetve azt is nehezebb érzékelni, ha a paciensnek ez nehézséget okoz.
A terápiás tér, ennek az állandósága beindítja a terápiás folyamatot, segít megteremteni a folyamatosságot az ülések között. Emellett le is zárja azt, onnan az információk nem kerülhetnek ki. A terápiás térben „ott lehet hagyni” a fájdalmakat, szorongásokat, a paciens ezektől megszabadulva távozhat.
Online keretek között a paciens rendszerint saját otthonából vesz részt a helyzetben. Ez nyújthatja a biztonság érzését is, de zavaró is lehet. A családtagok hallhatják az elhangzottakat, vagy ez állandó félelemként jelen lehet. Váratlanul beléphet a szobába egy gyerek, a társ, vagy a szülő. Ez a lehetőség nagyban nehezítheti a fókuszálást, elmélyülést.
A paciens, a terapeuta egyaránt a megszokottól eltérő környezetből jelentkezhet be. Ez plusz információt is nyújthat, emellett fantáziákat mozgósíthat a másik személyes környezetére vonatkozóan. Előfordul olyan, hogy a paciensnek igénye, hogy bemutassa otthonát, és körbe vezeti a terapeutát a lakásában.
Más esetekben a paciensekben az online terápia félelmeket kelthet. Aggódhatnak attól, hogy az elmondottak lehallgatásra kerülhetnek, hogy a terapeuta szobájában más is tartózkodik, más is hallja őt.
Az online tér korlátozza a szavakon kívüli terápiás elemek alkalmazását, ezért ez a módszer a verbalitásra épül.
Mindkét fél számára nehezebb lehet a figyelem fenntartása, a fókuszálás. Ez nagyrészt a monitoron kívüli információk hiányából adódhat. Emiatt sokan fárasztóbbnak élik meg az online zajló terápiát. Máskor az elmélyülés akadályát képezi a virtuális kapcsolat.
A távterápiának lehetnek előnyei is a személyes folyamathoz képest, a távolság leküzdésén túlmenően is. Mivel kevesebb befektetést kíván időben, energiában, de akár anyagiakban is, a paciensek egy része elkerüli, hogy idő előtt kilépjen a terápiából, hosszabb távon képes azt fenntartani. A fiatalok számára sokkal természetesebb közeg, akár könnyebben meg is nyílnak. Képeket, videókat, szövegeket továbbítanak online, mely további információkkal szolgálhat róluk, a problémájukról.
Terapeutaként mindezeket a különbségeket fontos tudatosítanunk, miközben a terápiás teret felváltjuk az előttünk fekvő monitorra. Közben arra is gondolhatunk, milyen jó, hogy legalább ez a lehetőség megmaradt számunkra.