Testi és lelki tünet együttes, mely minden esetben összeköthető egy korábbi súlyos lelki, – és/ vagy fizikai megrázkódtatással.
A figyelem előterébe a múlt század első évtizedeiben került. Az I. világháborúból hazatérő háborús veteránokon már leírták a vezető tüneteket.
Emellett a század első évtizedeiben kibontakozó pszichoanalízis már önálló tünet együttesként tekintett a jelenségre. Reflektorfénybe a Vietnámból hazatért amerikai katonák pszichés zavarainak vizsgálatakor került. A fenti elnevezést 1980 óta használjuk.
A poszttraumás stressz szindróma nem csak háborús körülmények között lép fel. Tapasztalhatjuk természeti katasztrófák, /pl. tűzvész, földrengés, hurrikán, cunami, stb./ tömegszerencsétlenségek elszenvedői, – de akár szemtanúi – között, de baleset, fizikai erőszak, szexuális abúzus, kínzás is kiváltóként jelentkezhet. A mindennapok lelki traumái, – mint válás, fontos helyzetben kudarc elszenvedése, közeli hozzátartozó halála – szintén gyakori kórokként szerepel.
A közelmúltban a népszerű „Barátok közt” sorozat nézői követhették végig Nórának és kislányának, – Timinek – az elrablását, majd ezt követően Nóra lelki összeomlásán keresztül a poszttraumás stressz szindróma pontosan megjelenített tüneteit.
A poszttraumás stressz szindróma vezető tünetei a következők:
A traumás élmények megjelenése:
- Az átélt élmények akarattalan és váratlan filmszerű újra élése,
- A trauma megjelenése az álmokban
- Érzések és emlékképek bevillanása / flashback/ a traumával kapcsolatosan
- Illúziók és hallucinációk fellépése
- Erős szorongás az emlékek megjelenésekor
- A szorongással együtt járó testi tünetképzés
Elkerülő viselkedés:
- A trauma elszenvedője minden módon igyekszik elkerülni a hasonló helyzeteket
- Kerüli azokat az érzéseket, tevékenységeket, gondolatokat, személyeket, helyeket, akik, vagy amik a traumára emlékeztetik
- Nem képes visszaemlékezni az eseményekre
- Kerüli a társaságot, zárkózottá, szótlanná válik
- Érzelmileg beszűkül, érdeklődése a külvilág felé csökken
Fokozott készenléti állapot:
- Alvászavar
- Impulzivitás, ingerlékenység, agresszivitás
- Koncentrációs zavarok
- Túlzó reakció ijesztő helyzetekben, stressz esetén
- Katasztrófa helyzetek előre vetítése
A fentiek mellett állandó fáradtság, kimerültség és változatos testi tünetek jelentkezhetnek.
Vészhelyzetben, súlyos trauma esetén természetes az intenzív félelem, a lebénultság érzése. Ezek rövidtávon / max. 1 hónap/ történő fennmaradását akut stressz zavarnak tekintjük.
A poszttraumás stressz szindróma, a traumát követően több mint egy hónapig fennáll. Gyakran csak hetekkel, hónapokkal, akár évekkel az átélt események után jelentkezik váratlanul. Néha egyéb megterhelés, stressz provokálja a tünetek fellépését. Kezeletlen esetekben akár évekig is fennállhat, súlyos másodlagos betegségeket / alkohol-és drogfüggőség, depresszió, kapcsolati zavarok, izolálódás, teljesítmény csökkenés, stb./ okozhat.
A poszttraumás stressz szindróma megjelenése a súlyos traumát elszenvedők kb. 10%-ánál várható, 3-6 %-ra tehető az átlag népesség körében, békeidőben. Háborús helyzetben az érintettek 30 % is megbetegedhet. Nők gyakrabban szenvednek tőle, gyermekek is átélhetik, némileg eltérő tünetekkel. Felismerése pontos felmérést, anamnézist, vizsgálatot igényel. Vélhetően jelentősen alul diagnosztizált kórkép.
Az, hogy a traumát követően kialakul-e a kórkép, több tényező befolyásolja:
- A stressz intenzitása, mértéke
- A személyes érintettség mértéke
- Tehetetlenség megélése a trauma kapcsán
- Korábbi pszichés megterhelések, gyermekkori traumák, pszichiátriai betegségek, személyiségzavarok
- Genetikai hajlamosítottságot is kimutattak
- A személyiség épsége, érettsége a kialakulás ellen hat, de egészséges személyiségű ember is átélhet PTSD-t súlyos stressz hatására
- Az izoláció, a segítő háló hiánya fokozza s kialakulás kockázatát
- Aktuális megterhelés provokálóan hathat
A poszttraumás stressz szindróma terápiája:
A tünetek az esetek egy részében egyértelművé teszik a diagnózist. Más esetekben, – hónapokkal, évekkel a trauma után, – a kapcsolat a kiváltó ok és a tünetek között már nem ilyen egyértelmű. Ilyenkor alapos anamnézis, pszichológiai tesztek segítenek a diagnózis felállításában.
A terápia gyógyszeres, vagy pszichoterápia lehet, illetve ezek kombinációja.
Gyógyszeres kezelésként feszültség- és szorongásoldók és antidepresszánsok adhatók.
Pszichoterápiás módszerek közül
- A fókuszterápia
- Csoportterápia
- Feltáró, dinamikus terápia
- Hipnoterápia
- Kognitív, behavior terápia
- Családterápia
egyaránt eredményes lehet. Fontos, hogy az átélt élmények felszínre kerüljenek. A terápia védett keretei között újraélhetőekké, és szavakba önthetővé válnak az elszenvedett megrázkódtatások. A terápia segítséget nyújt az emlékek és érzések személyiségbe történő integrálásába, az élmények múlt időbe helyezésére.
Dr. Pálvölgyi Rita
Harmónia Műhely- Pszichoterápiás rendelő
1055 Budapest, Kossuth tér 13-15.
Telefonszám: 06/20-9419-096
palvolgyirita(@)upcmail.hu
