A koncentráció, a figyelmi képességek zavara egy tünet, nem egy betegség. Hátterében sokféle testi- és lelki elváltozás állhat. Ritkán jelentkezik önmagában. Rendszerint egyéb panaszokhoz társul, ami megkönnyíti a háttérben húzódó betegség diagnózisát.
A koncentráció képessége egészséges emberekben is hullámzást mutat. Függ az aktuális lelki- és fizikai állapottól, a leterheltségtől, a feszültség mértékétől, a külső környezeti feltételektől.
A zavar első jeleit már kisgyermekkorban megfigyelhetjük. Egyes gyerekek figyelme nehezen köthető le, nehezebben jegyeznek meg dolgokat, kevéssé mélyülnek el a tevékenységekben. A többféle lehetséges ok között egyre gyakrabban diagnosztizált tünetegyüttes az ADHD, a figyelemhiányos- hiperaktivitás zavar. Már az iskoláskort megelőzően jelentkezik. Az ebben érintett gyerekek nehezen figyelnek hosszasabban egy dologra, gyakran nyugtalanok, az átlagnál mozgékonyabbak, impulzívak. A későbbi években az iskolai teljesítményt jelentősen ronthatja ez a magatartászavar, mely gyakran részképesség hiányokkal / diszlexia, diszgráfia, stb./ jár együtt.
Az ADHD a kamaszkor környékén rendszerint javulást mutat. Az esetek kisebb százalékában azonban fennmarad, és a felnőtt kornak is meghatározó viselkedészavarává válik.
Az életkor előre haladtával a testi- és lelki működésben egyaránt beállhatnak olyan változások, melyek hatással vannak a koncentrálóképességre.
A belgyógyászati betegségek közül fontos megemlíteni a vérszegénységet, a szívműködés elégtelenségét, egyes máj- és vesebetegségeket, A magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a vitaminhiányt. A változókor során is romolhat a koncentráció.
A neurológiai elváltozások közül a mentális hanyatlással, – demenciával – járó betegségek érintik a figyelmi funkciókat. Leggyakoribb az Alzheimer kór és az agyi keringés zavarával járó, un. vaszkuláris demencia. Az agyi vérátáramlás tartósan elégtelen volta – egyéb tünetek mellett – szintén koncentrációs nehézségekkel jár.
A koncentrációzavar legtöbbször mégis lelki jelenségekhez, pszichés betegségekhez társul.
A szorongásos betegségek – szociális fóbia és egyéb fóbiák, generalizált szorongás, kényszerbetegség, pánikbetegség- különböző mértékben járhatnak a koncentrációs képesség romlásával.
Az elhúzódó stressz, túlterheltség, kiégés / burn out/, a poszttraumás stressz szindróma a figyelmi funkciók jelentős hanyatlását okozhatják. Az alvás elhúzódó zavara szintén jelentős zavart okozhat ezen a téren.
A hangulati zavarok közül gyakrabban a depressziónak, de a felhangoltságnak is lehet vezető tünete a koncentrálás nehezítettsége. Paranoid kórképekben, skizofréniában, skizoaffektív zavarban szintén zavar jelentkezik ezen a területen is.
Összefoglalásként elmondható tehát, hogy a koncentráció zavara egy tünet, egy jelzés a szervezet részéről, mely – ha tartósan fennáll, vagy hirtelen nagymértékű hanyatlást mutat, – feltétlenül további belszervi, és/vagy pszichiátriai vizsgálatokat igényel.
