Szexuális zaklatás, szexuális erőszak

 

2017 októberében a New York Times cikke indított el egy világméretű hullámot a média világában.

Harvey Weinstein, Oscar díjas producert több áldozata nyilvánosan vádolta szexuális zaklatással. A bántalmazottak bátor kezdeményezése világszerte, – így itthon is – követőkre talált.

A zaklatás témájában, – szintén az Egyesült Államokban – kezdetét vette egy média kampány, Me Too néven. Ennek keretében szexuális zaklatás áldozatai megoszthatták – korábban még akár közvetlen környezetük előtt is szégyellve titkolt – történetüket áldozattá válásukról.

Nem véletlen, hogy 2017-ben a Time magazin a Me Too mozgalom kezdeményezőit választotta az „év emberének”.

Máig alig csitul a vihar a zaklatás témájában. Az erőszakot elkövetők elítélése, megbélyegzése mellett jelentős nyilvánosságot kaptak az áldozatokat hibáztató, a bántalmazókat megértő, felmentő, tettüket relativizáló írások, kommentek is. Sok tévhit, előítélet áll a vélemények hátterében.

Talán először azzal kéne kezdeni a fogalmak tisztázását, hogy elválasszuk egymástól a szexuális közeledést és a zaklatást, bántalmazást. Ezeket a –sokszor nyilvánvaló stílusbeli eltéréseken kívül – elsősorban a szándékuk, céljuk különbözteti meg egymástól.

A szexuális közeledés, udvarlás, célja a másik fél meghódítása, kapcsolatba vonása, szerelmének elnyerése. Ezt pozitív érzések táplálják. Vonzalom, szexuális vágy, elismerés, csodálat állnak a háttérben. Még egy apró munkahelyi, vagy utcai flört is jól elkülöníthető ilyen módon. Ebben az esetben a közeledés a kölcsönös tiszteleten alapul, a felek folyamatosan érzékelik és tekintetbe veszik a másik fél visszajelzéseit, és következő lépésüket erre alapozzák.

A szexuális zaklatás során az elkövető – esetileg, vagy visszatérően – olyan helyzetet teremt, amely a másik fél számára kínos, zavarba ejtő, megalázó, félelemkeltő, melynek során kiszolgáltatottságot él meg. Az elkövető – jellemző módon – figyelmen hagyja a másik fél visszajelzéseit, vagy annak zavara, félelme még további impulzust jelent a zaklató számára. A motiváció a hatalom, a fölény megélése, a másik megalázása, kiszolgáltatottságának, zavarának élvezete. Zaklatás történhet bárhol. Az utcán, egy buliban, az iskolában, a munkahelyen, stb. Leggyakrabban férfi nő ellen elkövetett támadásáról hallunk, de természetesen ez nem kizárólagos. Nő férfi ellen léphet fel hasonló módon. Kinek-kinek a szexuális orientációja vagy identitása is gyakran válik támadás célpontjává.

A szexuális zaklatásnak többféle megnyilvánulása létezik.

  • Verbális – trágár megjegyzések, kéretlen minősítések a külsőre vonatkozóan, szexuális ajánlat tétele
  • Fizikai – kellemetlen testi közelség, érintés, túlzott bizalmaskodás, fizikai korlátozás
  • Lelki – visszatérően, tolakodóan közeledni, szexuális témát provokálni, a másikat az intim életéről faggatni, előnyt kínálni szexuális „szolgáltatásokért” cserébe, nehezen visszautasítható, – de kínos – témákat, játékokat kezdeményezni
  • Vizuális – sértő, zavarba ejtő képeket mutatni, küldeni, szexuális gesztusokat tenni

A zaklatás áldozata gyakran azt érzi, ha szóvá teszi a zaklatás tényét, ezzel nevetségessé, viccelődés célpontjává válik, kikerül az adott közösségből, „lúzernek” mutatkozik, kockáztatja elért eredményeit, munkahelyi pozícióját, stb.

A szexuális erőszak jogi megítélésében a 2012-es új Büntető Törvénykönyv és 2013-as módosítások jelentős változtatásokat léptettek életbe. Már nem csak a durva erőszakkal, fizikai bántalmazással, látható sérülésekkel valósul meg a nemi erőszak. Ma már minden, a szexuális élet szabadsága elleni magatartás szexuális bűncselekménynek minősül. Az erőszak azzal valósul meg, hogy az elkövető olyan szexuális jellegű aktív cselekvésbe vagy passzív helyzetbe kényszerít, vagy más módon akarata ellenére von be más személyt, amelybe az nem egyezett bele.

Ezzel a jogi szabályozás sokkal inkább tekintettel van az áldozat fizikai bántalmazása mellett a lelki károkozásra, hosszan tartó pszichés sérülésekre. Elismeri, hogy szexuális bántalmazás nem csak fizikai erőszak, hanem verbális fenyegetés, kapcsolattal, hatalmi helyzettel történő visszaélés útján is megvalósulhat. Tekintettel van az áldozat aktuális lelki állapotára, ami adott esetben képtelenné teszi őt bármilyen védekezésre, visszautasításra.

A bántalmazó személyiségére vonatkozóan megállapíthatóak jellegzetes, visszatérő jegyek.

  • A férfi elkövetőkre jellemző, hogy a nőket leértékelik, gúnyolják. Fizikai megjelenésüket, fellépésüket, intelligenciájukat, önállóságukat sértő módon minősítik.
  • Magukat igyekeznek különlegesnek, kivételesnek feltüntetni – ennek hátterében rendszerint kisebbségi érzés, önbizalomhiány áll. Környezetüktől elvárják, hogy ők is így tekintsenek rájuk
  • Sikertelenségükért is a környezetüket okolják
  • Gyenge az indulati kontrolljuk, reakciójuknak nem tudnak féket szabni
  • Gyakori a droggal, alkohollal való visszaélés
  • Kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel, gyerekekkel is agresszívek
  • Szexuális fellépésük erőszakos, ellentmondást nem tűrő
  • Gyermekkorban maguk is áldozatai, vagy elszenvedői, tanúi voltak erőszakos megnyilvánulásoknak

Szexuális erőszak esetében az elkövető motivációja elsősorban a hatalmának érvényesítése, megerősítése, ennek tárgyiasítása. A pszichés hajtóerő sokszor a másik személynek – vagy nemének – gyűlölete, a megalázás, a kiszolgáltatottság megteremtésének vágya. A szexualitás, az erőszak ennek megnyilvánulása, eszköze. Maga a támadás – az esetek jelentős részében – előre megtervezett, és a támadó áldozatával már korábbi kapcsolatban áll.

Jelentős különbség a zaklatáshoz képest, hogy szexuális erőszak esetében az áldozatok súlyos fenyegetést élnek meg, életveszélyben érzik magukat. Ezt az érzést sokszor az elkövetők verbálisan, vagy fenyegető eszköz használatával meg is erősítik.

Fontos tudni, hogy szexuális erőszak áldozatává bárki válhat. Nőt, férfit, gyereket, idős embert is érhet ilyen támadás. Mégis vannak személyiségjegyek, helyzetek, amik hajlamosíthatnak az áldozattá válásra.

  • Ha gyermekkorában fizikai, vagy szexuális bántalmazás érte
  • Önértékelési problémákkal küzd, visszatérően kudarcokat szenved el
  • Sérült, vagy gyenge az önérvényesítési képessége
  • Merev sémákat őriz a férfi-női kapcsolatról
  • Ha egy közösségen belül izolált, perifériás helyzetben van. Ez kiszolgáltatottá teheti az erőszaktevő tekintélyszemély „szeretetteljes” közeledésének

A szexuális támadásnak nem kell látványosan erőszakos elemeket tartalmaznia. A családon belüli erőszak sokszor nem agresszív módon valósul meg. Gyermekek, kiskorúak gondolhatják, hogy az szexuális közeledés a szeretet megnyilvánulása, a kapcsolat természetes velejárója. Bizalmi helyzetben, családtagokkal, közeli ismerősökkel, tanárokkal, orvossal, pszichológussal, edzőkkel, papokkal és lelki vezetőkkel is kerülhetnek olyan helyzetbe a gyerekek, hogy azok kihasználhatják a gyermek szeretetét, ragaszkodását, saját fölényüket. Ezen esetekben az elkövetőknek módjuk van arra, hogy azt éreztessék áldozatukkal, hogy természetes, ami közöttük történik. Előfordul, hogy az áldozatok igyekeznek jelezni a környezetük felé, de jelzéseiket gyermeki fantáziálásnak, valótlanságnak ítélik.

Egyéb függőségi helyzetben is gondolhatják – a már felnőtt – áldozatok, hogy nem utasíthatják vissza a közeledését valamilyen tekintélyszemélynek: tanárnak, főnöknek. Ide tartoznak – döntő többségükben – a Me Too kampány keretében megosztott esetek is.  Ezen helyzetek közé sorolható a párkapcsolaton belüli erőszak is. Ezekre a helyzetekre egyaránt jellemző, hogy a bántalmazott pszichés nyomást él meg. Úgy gondolja, hogy lelki, anyagi, egzisztenciális, vagy egyéb okokból kiszolgáltatott a bántalmazónak, nem teheti meg, hogy szexuális közeledését visszautasítsa.

A párkapcsolaton belüli erőszak többféle módon nyilvánulhat meg, ezek egyike a szexuális élet területén kifejtett erőszak. Az erőszak különböző formái lehetnek:

  • Verbális erőszak – sértegetés, megalázás, lekicsinylés, fenyegetés
  • Fizikai erőszak legkülönbözőbb és eltérő súlyosságú formái
  • Fizikai, lelki szükségletek megtagadása – éheztetés, alvás megakadályozása, elzárás, mozgásszabadság akadályozása
  • Lelki erőszak – önértékelés szisztematikus rombolása, alapvető érzelmi igények megtagadása, munkába járás megakadályozása, kapcsolattartás tiltása fontos személyekkel, kommunikációs csatornák elzárása, állandó gyanúsítás, ellenőrzés, féltékenység, gyerek bántalmazásával való fenyegetés, stb.
  • Szexuális erőszak – nem kívánt szexuális tevékenységre, szexuális együttlétre kényszerítés, fájdalomokozás, terhességre, vagy éppen abortuszra kényszerítés, stb.
  • Anyagiakkal megvalósuló erőszak – a bántalmazott elzárása az anyagi forrásoktól, fizetésének elvétele, munkavállalásának megakadályozása.

Vannak korai, figyelmeztető jelek, amelyek egy kapcsolat elején felhívhatják a figyelmet az esetleges későbbi erőszakos fellépésre vonatkozóan. Ilyenek lehetnek a következők:

  • Ha a kapcsolat elején partnere múltjában kutakodik, féltékeny, mindent tudni akar
  • Ha túl hamar elköteleződik, megalapozatlan közös terveket sző
  • A partnere helyett csak magára figyel, nem tud együtt érezni a másik féllel
  • Saját személyét idealizálja, felmenti magát, a hibát mindig másokban találja
  • A partnerétől maximális, feltétel nélküli elköteleződést vár, nem tűri, ha partnere mással foglalkozik, másra figyel
  • Kizsákmányol, elszigetel. Minden korábbi kapcsolatot igyekszik leépíteni, partnere idejét kontrollálni igyekszik
  • Saját véleményére kizárólagos igazságként tekint, elzárkózik a konstruktív vitáktól
  • Az intimitást nem, vagy csak nehezen éli meg, a szexualitásra, mint versenyhelyzetre, partnere megalázására, önigazolásra tekint
  • Merev sztereotípiákban gondolkodik a magánélet és társadalom általános kérdéseiről egyaránt, előítéletes, kategorikus
  • Aránytalan és kontrollálatlan indulati robbanásokat mutat

Fontos feladat egy induló kapcsolatban, hogy – bár a rózsaszín köd nem könnyíti meg, – a valóságot ki-ki képes legyen elválasztani vágyaitól, illetve attól, amilyenné új partnerét varázsolni szeretné. A varázslat nem fog sikerülni.

A szexuális erőszak súlyos, akár egész életen át húzódó sérülést okozhat az elszenvedőnek. Alapjában rendül meg az emberekhez fűződő bizalmi kapcsolata. Sérül a viszonya saját nemi szerepéhez. Nehezen, vagy egyáltalán nem képes felnőtt párkapcsolat kialakítására. Elhúzódó szorongások, hangulatzavar kíséri az életét. Súlyos személyiségzavar is kialakulhat. Alkohol- vagy drogfüggőség jelentkezhet. Ezek mellett a Poszttraumás stressz szindróma hátterében sokszor áll elszenvedett nemi erőszak.

A poszttraumás stressz szindróma tünetei:

  •  Az átélt élmények akarattalan és váratlan filmszerű újra élése
  • A trauma megjelenése az álmokban
  • Érzések és emlékképek bevillanása /flashback/ a traumával kapcsolatosan
  • Illúziók és hallucinációk fellépése
  • Erős szorongás az emlékek megjelenésekor
  • A szorongással együtt járó testi tünetképzés

Elkerülő viselkedés:

  • A trauma elszenvedője minden módon igyekszik elkerülni a hasonló helyzeteket
  • Kerüli azokat az érzéseket, tevékenységeket, gondolatokat, személyeket, helyeket, akik, vagy amik a traumára emlékeztetik
  • Nem képes visszaemlékezni az eseményekre
  • Kerüli a társaságot, zárkózottá, szótlanná válik
  • Érzelmileg beszűkül, érdeklődése a külvilág felé csökken

Fokozott készenléti állapot:

  • Alvászavar
  • Impulzivitás, ingerlékenység, agresszivitás
  • Koncentrációs zavarok
  • Túlzó reakció ijesztő helyzetekben, stressz esetén
  • Katasztrófa helyzetek előre vetítése

A fentiek mellett állandó fáradtság, kimerültség és változatos testi tünetek jelentkezhetnek.

 

A késői tünetek megjelenését több tényező befolyásolhatja.

  • Az erőszak mértéke
  • Súlyos halálfélelem, csoportos elkövetés
  • A bántalmazott alapszemélyisége, mentális feldolgozó képessége
  • A tartós, visszatérő bántalmazás ténye
  • Érzelmi kiszolgáltatottság a bántalmazó irányában

 

Az elmúlt hónapokban a médiában zajlott kampány, viták, a nyilvánosság sokat segíthetnek abban, hogy a zaklatás és erőszak áldozatai szembesüljenek a velük történtekkel, vagy jelenleg is zajló szexuális visszaélésekkel. Megértsék, hogy a velük történteknek nem felelősei, hanem áldozatai. Tudatosítsák, hogy nincsenek egyedül, számíthatnak segítségre, szolidaritásra.

Ha valaki szexuális erőszak áldozatává válik, lehetősége van aktuálisan és hosszútávon is segítséghez jutni. Az erőszakot követően érdemes közeli barát, hozzátartozó segítségét kérni. Ők abban is segítségére lehetnek az áldozatnak, hogy felvegye a kapcsolatot hivatalos szervekkel, illetve valamelyik önkéntes segítő szervezettel.

A bizonyító eljárás szempontjából – bármilyen nehéz is megtenni, mégis – fontos, hogy a bántalmazott megőrizze a bűncselekmény nyomait, bizonyítékait. Fontos lehet a támadást követően orvos szakértői vizsgálaton átesni.

Szexuális erőszak áldozatai a következő elérhetőségeken keresztül kaphatnak segítséget:

Mentők, rendőrség

  • Mentők: 104 vagy a 112
  • Rendőrség: a 107 vagy a 112
  • Általános segélyhívó telefonszám: 112

Segélyvonal bántalmazott nőknek

  • 06-80-505-101
  • hétfő, kedd, csütörtök, péntek
  • 18-22-ig
  • ingyenesen hívható mobilról is

Szexuális erőszak segélyvonal

  • 06-30-982-5469
  • Péntek 10-14
  • Mobil tarifával hívható

PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata

  • 06-70-252-5254 szerdán 16 -18 óráig, csütörtökön 10-12 óráig
  • E-mailen: [email protected]

OKIT – Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat

  • 06-80-20-55-20
  • minden nap 24 órán keresztül hívható

Az erőszak hosszú távú tüneteit illetően ajánlanám Judit Hermann: Trauma és gyógyulás című könyvét.

A támadást követő időszakban a feldolgozást nagyban segítheti pszichoterápiás szakember felkeresése. A poszttraumás stressz szindróma, és az erőszak egyéb, – hosszú távú – tünetei szintén pszichoterápia és/vagy gyógyszeres kezelés segítségével oldhatók.

A személyes tanácsom pedig messziről közelíti az erőszak kérdését. Leginkább úgy előzhető meg és kerülhető el, ha gyermekünket úgy neveljük, hogy megadjuk neki a tiszteletet, tekintettel vagyunk személyiségére és őt is saját maga és mások tiszteletére tanítjuk.

 

 

Cikk címkék