Örömtelenség

B.A.55

Örömtelenség, anhedónia
Az öröm képességének elvesztése egy markáns lelki jelenség, melyet az érintett rendszerint nagy szenvedéssel él át. A változás a környezet számára is jó látható, érzékelhető tünetekben mutatkozik meg.
Jellemző módon elveszik az örömérzés azokkal a tevékenységekkel kapcsolatban, melyeket az ebben érintett személy korábban lelkesen, örömmel végzett. Ezek a változások – egyebek mellett – érinthetik a munkavégzést, a korábbi hobbikat, a szexualitást, a társas együttlétet, a fizikai aktivitást, az étkezést / a kedvenc ételek íze fokozatosan eltűnik /.
Az örömtelenséget ritkán tapasztaljuk önmagában, rendszerint egyéb lelki jelenségekkel társul. Ilyenek: az apátia / közönyösség, érdektelenség/, anergia / erőtlenség, fáradékonyság/, kiüresedés, jövőkép elvesztése.
A tünet hátterében többféle testi – és lelki betegség állhat. Ezért első jelentkezésekor kivizsgálást igényelhet.
A szomatikus betegségek közül a központi idegrendszer elváltozásai / induló demencia, – agyér elmeszesedés, Alzheimer kór, – homloklebenyi tumor, különböző eredetű enkefalopátiák gyakori kórokok. Egyebek mellett a pajzsmirigy alul működésének és a cukorbetegségnek is jellemző lelki tünete lehet.
Az anhedónia többféle mentális betegségnek is lehet a megnyilvánulása. Leggyakrabban a depresszió része, akár vezető tünete lehet. Emellett a skizofrénia, a bipoláris hangulati betegségek, drog- és alkoholfüggőség, egyes személyiségzavarok, korábbi traumák is állhatnak a háttérben.
A krónikus fáradtságnak, kiégésnek / burn out/ gyakran első jeleként tapasztaljuk. A krónikus stressz, túlhajszoltság, szociális, egzisztenciális bizonytalanság, elmagányosodás, tartós alvászavar szintén lehet kóroki tényező.
A tartósan fennálló örömtelenség, anhedónia állapota maga is újabb betegségeknek lehet a forrása. Súlyproblémák léphetnek fel, másodlagosan megnő a magas vérnyomás és a cukorbetegség kockázata. Mozgásszervi tünetek jelentkezhetnek, melyek idővel krónikussá válhatnak. Kórossá válhat az alkohol- és drogfogyasztás, mely szerekkel a paciens a kínzó tüneteit igyekszik oldani.
Sérül az érintett munkavégző képessége, családi- és társas kapcsolatrendszere, mindezek tovább súlyosbítják a kezdeti tüneteket.
Az anhedónia tehát feltétlenül indokolja– a kivizsgálás eredményének megfelelő – kezelést megkezdését.
• Testi elváltozás esetén az alapbetegség gyógykezelése elsődleges.
• Amennyiben a háttérben pszicho-szociális, egzisztenciális, kapcsolati problémák állnak, ezek rendezésére kell elsősorban koncentrálni akár szociális- vagy pszichoterápiás szakemberek bevonásával.
• Krónikus stressz, túlhajszoltság, kiégés esetén az életmód megváltoztatása a kitűzendő cél. Ez szintén gyakran igényel pszichoterápiás segítséget.
• Mentális betegségek esetében a megfelelő gyógyszeres- és pszichoterápia kombinációja nyújthatja a leghatásosabb segítséget. A gyógyszeres kezelések közül az antidepresszánsok adása a legfontosabb. Emellett szorongásoldó, altató, hangulatstabilizáló készítmény is szükségessé válhat. Fontos, hogy az antidepresszánsok szedése ne csak a depresszió, vagy a szorongásos tünetek oldódásáig, hanem a korábbi örömképesség teljes visszatéréséig tartson.