A szülést követő időszak lelki problémái gyakoribbak, mint gondolnánk

Nagyon fontos volna a kiterjedtebb tájékoztatás a szülést követő lelki változások megismerése érdekében. 

A szülőpár és a család várakozásában- éppúgy, mint az általános köztudatban – az egészséges gyermek megszületése egy izgalmakkal, várakozással teli időszak végét jelenti, mely után a kicsi nevelésének felhőtlen és boldog időszaka következik.

Sem a témával kapcsolatos írások, interjúk, sem az elektronikus média ezzel összefüggő műsorai nem fordítanak nagyobb figyelmet a kérdésnek. A népszerű közszereplők gyermeküket megszülve többnyire büszke és boldog anyaként jelennek csak meg a kamerák előtt.

A szülést megelőző tanfolyamok programjában sem szerepel hangsúlyosan a szülést követő nehézségekre történő felkészítés.

A valóság a fent leírtaknál sokkal színesebb. Az öröm, megkönnyebbülés és boldogság mellett a szülőpárnak – különböző mértékben – nehézségekkel is számolnia kell. Az első gyermekét vállaló pár pedig különösen felkészületlen lehet a nehézségekre.

A szülést követő napokban, hetekben, hónapokban 3 fő típusát különíthetjük el az anya lelki állapotában esetlegesen fellépő változásoknak, betegségeknek:

1.     Baby blues
2.     Szülést követő / post partum, laktációs/ pszichózis
3.     Szülés utáni depresszió

Baby blues / gyermekágyi lehangoltság/

a szülést követően általánosan / 50-80 %-ban/ fellépő, átmeneti hangulatzavar. A szülést követő 3.-4. napon jelentkezik, és mire a figyelem előterébe kerülne, már rendszerint el is múlik. Tünetei a fáradság mellett a levertség, deprimáltság, motiválatlanság, lelki túlérzékenység, gyakori sírás, türelmetlenség, aggódás. Egy hétnél ritkán tart tovább. Hátterében elsősorban a drasztikus hormonális változásokat valószínűsítik a kutatók. A terhesség alatt magas ösztrogén szint a szülést követő első napokban a normális szintre zuhan, közben a szoptatáshoz szükséges prolaktin mennyisége meredeken emelkedik. A szülés nagyfokú adrenalin kiáramlással is jár, ami szintén hozzájárulhat a tünetek kifejlődéséhez. Ez a hangulati zavar figyelmet természetesen igen, de orvosi beavatkozást rendszerint nem igényel. A párok többsége – sokszor családi, baráti támogatással, – sikeresen küzd meg ezzel a nehézséggel.

a születést követő2

Szülés utáni depresszió

Máskor, – a szülések 10-20 %-ában – azonban az anya lelki állapotában komolyabb nehézségek lépnek fel, Előfordul, hogy a Baby blues nem oldódik, hanem e helyett inkább fokozódó nehézségeket tapasztal a kismama és a környezete egyaránt. Máskor a szülés utáni depresszió hetekkel, akár hónapokkal a szülés után jelentkezik. Tünetei súlyosabbak a Baby blues-nál tapasztaltaknál, és elhúzódóbbak is azoknál. Hónapokon keresztül is fennállhatnak, kezeletlen esetben krónikussá válhatnak. Az állandó fáradtág mellett alvászavar, hangulati nyomottság, személyes higiéné elhanyagolása, agresszivitásig fokozódó ingerlékenység, állandósult szorongás, bűntudat, önvádlások, alkalmatlanság érzése jelentkezik. Az anya maga sem érti, szégyelli, és gyakran titkolni igyekszik panaszait még párja előtt is.  Ebben az állapotban az anyák elfordulnak gyermeküktől, nehezükre esik a kicsi ellátása, gondozása, fájdalmasan élik meg a gyermekük iránti szeretetre való képtelenséget. Az esetek egy részében az indulatok a baba ellen fordulhatnak. Öngyilkossági gondolatok jelentkezhetnek. Nagyon ritkán az állapot végzetes kimenetelű is lehet.

A szülés utáni depresszió, – mint a lelki betegségek többsége is, – összetett jelenség, mely rendszerint több okra vezethető vissza.

A gyermek születése hatalmas változást hoz az anya, a pár életében. Az első hónapok során különböző mértékű nehézséggel minden család életében számolni kell. A fáradtság, a kialvatlanság, a piciért való aggódás és az ő napi ritmusához való alkalmazkodás, a monoton napi tevékenységek, a felnőtt kapcsolatok hiánya szükségképpen stresszel, feszültséggel jár együtt.

Hogy ki hogyan küzd meg ezekkel a nehézségekkel, az már egyéni adottságok és élethelyzet függvénye. A szülés utáni depresszió kialakulásában öröklött hajlamosító tényezőknek, a személyiségfejlődés során átélt traumáknak, nehézségeknek és aktuális lelki, párkapcsolati, szociális nehézségeknek egyaránt szerepe lehet.

A fentieken túl hajlamosító tényezőknek tekinthetjük, ha valaki a terhesség során, vagy azt megelőzően depressziós epizódot élt át, egyéb pszichiátriai betegségben szenved. A gyermeküket egyedül nevelők, illetve akik nem kapnak megfelelő támogatást párjuktól, szintén nagyobb eséllyel betegszenek meg. Egyes kutatások szerint az első gyermeket későn vállalók kockázata szintén nagyobb. Mindezek mellett meghatározó az anya saját anyjával való kapcsolata. Az a kapcsolati mintázat, azok az érzések melyet saját fejlődése során átélt, megjelennek az anyasághoz való viszonyban, gyermekéhez fűződő érzéseiben, és alapvetően befolyásolják a nehézségekkel való megküzdés képességét is.

Kezelés

A szülés utáni depresszió- az enyhe esetektől eltekintve, – külső beavatkozást, szakmai segítséget igényel.

Fontos tudatosítani a kismamában és környezetében egyaránt, hogy nem felelőtlenségről, alkalmatlanságról, elhanyagolásról, hanem lelki betegségről van szó, mely akaraterővel nem, – vagy csak kis mértékben – befolyásolható. A társ, a család támogató, segítő jelenléte, az állapot elfogadása, tudomásul vétele viszont nagy segítségére lehet az anyának.

Pszichoterápiás kezelést pszichoterapeuta képzettségű pszichológus, vagy pszichiáter nyújthat. Többféle módszer is eredményes lehet.

A pár-és családterápiás kezelés a családi erőforrásokra épít, illetve párkapcsolati problémák esetén lehet hatékony.

Az egyéni feltáró, dinamikus terápia az anya aktuális tüneteit összekapcsolja múltbeli eseményekkel, átélt traumákkal, saját anya-gyermek kapcsolatának elemzésével. A feltárásra, értelmezésre és korrekciós mechanizmusokra építve segít túljutni a lelki nehézségeken.

a születést követő55

A kognitív-viselkedés terápiás módszerek fő célkitűzései:

  • a figyelem irányításának megtanítása,
  • a negatív meggyőződésekkel ellentétes tapasztalatok szerzésének elősegítése, ezen keresztül a viselkedést akadályozó negatív gondolatok átdolgozása,
  • a biztonságkereső viselkedések”, az elkerülő viselkedés feladása,
  • a szükséges készségek fejlesztése,
  • szorongásoldás relaxáció segítségével.

A gyógyszeres kezelések közül a feszültség-és szorongásoldók és az antidepresszánsok adása jön szóba. A feszültségoldók esetében a hozzászokás veszélyével kell számolni, szoptatás időszakában nem adhatók. Az antidepresszánsok közül a szerotonin visszavételt gátló szerek a szoptatás során is alkalmazhatók.  Erről részletsebben olvashatnak a http://harmoniamuhely.hu/a-psziches-mukodesre-hato-gyogyszerek-szedese-terhesseg-es-szoptatas-soran/ oldalon.

Szülést követő pszichózis

Szülést követően legnagyobb kockázatot a post partum / vagy laktációs/ pszichózis fellépése jelenti. Ez a pszichés betegség nagy figyelmet és azonnali beavatkozást igényel.

A pszichotikus állapot jelentkezhet a szülést követően, de gyakrabban 3-4 hónappal később hirtelenül, váratlanul is felléphet. A tünetei feltűnőek a környezet számára. Az anya viselkedése gyökeresen megváltozik. Befelé fordulóvá válik, viselkedése dezorientálttá, furcsává válik, – pl. magában beszél, – alvászavar lép fel, szélsőséges hangulatingadozások és indulatkitörések, hallucinációk lépnek fel. Gyermekével elutasítóvá, illetve ellenségessé válhat az anya, öngyilkossági késztetések jelentkezhetnek. Az állapot súlyosan veszélyeztető lehet az anyára és a gyermekére is.

Hajlamosító tényező a korábban átélt pszichotikus epizód, a genetikai hajlamosítottság. Korábbi terhességek során átélt súlyos problémák, – a gyermek elvesztése – növeli a betegség fellépésének kockázatát. A támogató környezet hiánya szintén a betegség irányába hathat.

A fenti tünetek fellépésekor nem szabad késlekedni, orvosi segítséget kell kérni. Az esetek döntő részében nem kerülhető el kórházi kezelés. A kezelésben a gyógyszerek viszik a vezető szerepet. A pszichés működésre adható szerek közül a neuroleptikumok, szorongásoldók és antidepresszánsok kombinációját szokás alkalmazni, az adott állapotnak, szükségletnek megfelelően. Az állapot rendszerint néhány hét alatt véglegesen és maradványtünetek nélkül rendeződik.

Fontos tehát tudni, hogy – bár szerencsére az esetek döntő többségében a szülőpár és a közeli hozzátartozók jól alkalmazkodnak az újszülött érkezéséhez, – előfordulhatnak lelki problémák, melyek külső segítséget, beavatkozást igényelnek. Ezek ismeretében a fellépő tüneteket könnyebb felismerni, beazonosítani, és könnyebb megtalálni a segítséghez vezető utat is.

 

 

 

 

 

Cikk címkék