A Fóbiák – az irracionális félelmek világa

Fóbiát, irracionális félelmet nagyon sok minden iránt lehet érezni.

Közös ezekben a félelmekben, hogy elszenvedője is tisztában van a rettegés túlzott mértékével, irracionalitásával.

Ő sem érti, nem tud magyarázattal szolgálni. Fóbiát az élete során minden 5.-6. ember átél. Az azonban, hogy milyen hatással van ez az életminőségére, az nagyon különböző lehet. Egy visszatérően átfutó borzongástól az élet egészét megbénító, szüntelen szorongás között széles az átmenet.

A fóbiát aktiváló kulcsinger azonnali, heves szorongást vált ki, mely testi tünetekben is megnyilvánul. Szapora szívdobogás, remegés, gyengeség, bizonytalanság, hőhullámok, verejtékezés, szédülés, hányinger, nehézlégzés kísérheti az ingerrel való szembesülést. Az érintett rendszerint menekülni igyekszik a helyszínről.

fóbiák2
A fóbiáknak 3 fő csoportját különítjük el:
1. Agorafóbia
2. Szociális fóbia
3. Specifikus fóbia

1. Az agorafóbia kifejezés az érintett térhez való viszonyára, térben elfoglalt helyére utal. / az agora kifejezés központi teret jelent/.

Az ebben szenvedő heves szorongást él át magasban / tériszony/, kis, zárt térben / klausztrofóbia/, nagy, nyílt tereken, ahonnan nehéz a feltűnés nélküli elmenekülés / tágas terek, bevásárlóközpont, sorban állás, híd, stb./, közlekedési eszközökön, melyről való távozást nem ő szabályozza / tömegközlekedés, repülőgép, hajó /.
Megkülönböztetjük az agorafóbiát aszerint, hogy pániktünetek kísérik-e a felléptét, vagy e nélkül, kisebb mértékű szorongás kíséretében zajlik.
2. A szociális fóbia a társas együttléthez kötött. Különböző helyzetekben lép fel. Van, aki számára a nyilvános szereplés, mások számára a laza, informális társalgás, másnak a vizsgahelyzet, megint másnak a két személyes, intim beszélgetés, vagy a közös étkezés a tünetek kiváltója. Az érintettek rendszerint nagyon szégyellik tüneteik megjelenését: a kéz, és hangremegést, az elpirulást, verejtékezést, a beszéd elakadását, a mondandójukba való belezavarodást, stb.
A szociális fóbia – kezeletlen esetben, – hajlamos a kiterjedésre, egyre több helyzetben tapasztalja meg a beteg a tüneteit, egyre inkább elzárkózik a közösségi helyzetektől. A szakmai előrejutást súlyosan korlátozhatja ez a tünet együttes. A tünetek hátterében rendszerint hibásan rögzült ítéletek állnak, melyek arra vonatkoznak, hogy a külvilág milyen gondolatokat, negatív ítéleteket fogalmaz meg az illetővel kapcsolatban, illetve milyen eltitkolni vágyott érzéseit, gondolatait tudják kifürkészni a vele szemben állók. a szociális fóbia gyakran kezdődik a késői kamaszkorban, új közösségbe kerülést követően.

fóbiák
3. A specifikus fóbiák esetében a rettegés tárgya szinte megszámlálhatatlan. Három jellemző és nagy csoportba tömörül ezek többsége:
• Állatoktól való félelem / kutya, pók, csótány, darázs, kígyó, madarak, stb./
• Természeti jelenségektől / villámlás, szélvihar, földrengés, árvíz, napsütés, stb./
• Betegségtől, beszennyeződéstől / fertőző betegségek, nemi betegségek, AIDS, / piszoktól, portól, légkondicionáló okozta fertőződéstől, hányástól stb. Idetartozik a hipochondria, a megbetegedéstől való visszatérő félelem.
Vannak azonban olyan irracionális félelmek, melyek nem sorolhatók a fenti csoportokba. Ezekből csak néhány példa: jobb oldali tárgyaktól, bohócoktól, gravitációtól, zenétől, jó hírektől, emlékektől, magánytól, a hosszú szavaktól, gyerekektől, injekciótól, fehér köpenytől, a 13-as számtól….
Vannak olyanok is, melyek a modern kor félelmei közé tartoznak. A halottól, haláltól, az elköteleződéstől, a döntéshozataltól ma vélhetően többen rettegnek, mint akár a múlt században. A mobil telefonkapcsolat elvesztésétől / lemerülés, térerő probléma, internetkapcsolat megszakadása/ való félelem pedig viharosan terjedő jelenség.
A fóbiák néha egymással kombinálódva, máskor kényszerbetegség tünetei által kísérve jelennek meg. Gyakran látjuk, hogy kezeletlen esetben súlyos életminőség romláshoz, az élettér radikális beszűküléséhez, a társas- és párkapcsolatok sérüléséhez vezet a betegség. Másodlagosan depresszió, alkohol- és nyugtatószer, – vagy drogfüggőség alakulhat ki.

A fóbiák okára, eredetére vonatkozóan a különböző elméletek eltérő magyarázattal szolgálnak.
Láthatóan vannak genetikai faktorok, melyek hajlamosítanak a betegség kialakulására. Emellett tanult mechanizmusok is felismerhetők. Fóbiás szülő nagy érzelmi hőfokon tudja közvetíteni gyermekének a félelmét.
A fóbia kialakulását időbeli, térbeli egybeesés is magyarázhatja. Egy átélt félelmetes helyzet hozzákötődhet az élmény közelében megjelenő tárgyhoz, azt ruházva fel a trauma okozta szorongással.
Más elméletek szerint a fóbia kialakulása lehet általánosítás eredménye. Az oroszlántól való reális félelem így terjedhet át a kutyára, mint szőrös állatra.
Az analitikus elméletek szerint a szabadon lebegő szorongás az, ami „tárgyat keres” magának. Sokkal megfoghatóbb a póktól rettegni, mint a megfoghatatlan, tárgyhoz nem kötődő szorongást átélni.
A specifikus fóbiák gyökerei jellemzően kisgyermek korban / két éves kor környékén/ keresendők. A biztonságos anyai kötelék lazulása, az eltávolodás, a védtelen helyzetben megtapasztalt – sokszor tudattalan, néha emlékek formájában megjelenő – ijesztő élmények lehetnek a későbbi fóbia forrásai. Igaz ez akár a mobil telefonos kapcsolat elvesztésétől való félelemre is, hiszen ebben az esetben is a hirtelen elmagányosodás, a segítség lehetőségének az elvesztésétől való rettegés a tünetek forrása.

Gyógyítás
A fóbiák mutathatnak spontán gyógyulást is az évek során. Az élethelyzet változásával, a belső biztonság fokozódásával, a személyiség érésével lassan háttérbe húzódhatnak. Máskor azonban, – épp ellenkezőleg, – a fóbiák kiterjedését tapasztaljuk.

Már nem csak az előadás tartására való készülődés jár nagyfokú, irracionális aggodalommal, hanem egy társasági helyzetben való részvétel, vagy akár egy kenyér vásárlása a boltban. Másoknál a buszon történő utazás elutasítása kiterjedhet az összes tömegközlekedés járműre, stb.
A terápiás lehetőségek a pszichoterápia és gyógyszeres kezelések, illetve ezek kombinációi lehetnek.

Pszichoterápiás módszerek közül az analitikus, feltáró terápia a fóbiák alapélményét, illetve az ezt övező kapcsolati vonatkozásokat és érzelmi környezetet igyekszik feltárni, majd lehetőséget nyújtani a korai sérülések korrekciójára.

A kognitív- és viselkedésterápia a hibásan rögzült vélekedések, negatív ítéletek átírására törekszik. Emellett az elkerülő viselkedés oldását igyekeznek elérni. Egyre erőteljesebben teszik ki a pacienst a félelmetes ingernek, lehetőséget adva ezzel az érintett saját erőforrásainak megtapasztalására, a fóbia tárgyának fokozatos semlegesítésére.
A hipnoterápiás módszereket / KIP, NLP, Ego state, Ericssoni hipnoterápia, stb. / alkalmazó szakemberek pacienseik megváltozott tudatállapotában törekszenek az átélt élmények felszínre hozására, és az ezekhez kötődő mentális tartalmak és szorongások oldására.

A relaxációs módszerek közül az autogén trénig, a meditáció, a jóga, stb. segíti a szorongás lelki-és fizikai szintű oldódását.
A gyógyszeres lehetőségek közül a szorongás- és feszültségoldók és az antidepresszánsok adása mérlegelendő, – lehetőleg – a pszichoterápiával kombinálva.
Az egyes fóbiás betegségek gyógyszeres terápiája némileg eltérő.
Az agorafóbiák esetében a benzodiazepin tartalmú feszültségoldókat és a szerotonin visszavételt gátló antidepresszánsokat érdemes előnyben részesíteni.
Szociális fóbiák esetén jó választás lehet a β blokkolók alkalmazása, súlyosabb esetekben a benzodiazepinek és a MAO bénító antidepresszánsok.
Specifikus fóbiák esetén szintén a szorongás-és feszültségoldók jelenthetik az elsődleges választást.
Fontos tudni azonban, hogy a feszültségoldók – egyéni érzékenységtől függően hozzászokást és függőséget alakíthatnak ki. Ezek tartós szedés szakorvosi kontroll nélkül nem javasolható.

Cikk címkék